Zárt ház

Belgrád rakpart 16.

  • Tervező:

    Fodor Gyula
  • Építés éve:

    1913
  • Építtető:

    Hunnia Építő Rt.
  • Építő:

    nincs adat
  • Épület funkciója:

    lakóház
  • Kutatva:

    2017
  • Helyrajzi szám:

    23838
  • Fotó:

    Vörös Nikolett
  • Kutatás:

    Kiss Eszter

Leírás

Az épület

Az 1913-ben épült sarokház építője és építtetője a Fodor Gyula vezetése alatt álló Hunnia Építő rt. volt. Természetesen a jelenlegi előtt is állt már itt lakóház, melyet 1913-ban dr. Tagányi Sándortól, a Hazai Automobil rt. igazgatósági tagjától vett meg a Hunnia Építő rt. 263.000 Koronáért. Ezt lebontva született meg a ma is látható épület, amelyet a Hunnia Építő rt. 1916-ban már tovább is adott a hadiszállítmányozásból és vágóhídjából meggazdagodott Perlesz-Péry Dezsőnek.

A Budapest Főváros Levéltárában (BFL) megtalálható eredeti alaprajzok szerint a pincében raktárak, gépház, fáspince, szénraktár és a központi fűtés kazánháza kapott helyet. A földszinten voltak a raktárral ellátott üzletek, a bejáratnál portásfülke állt, innen lépcsőn vagy lifttel lehetett megközelíteni a felsőbb emeleteket. Itt volt a szoba-konyhás házmesterlakás is. Az elsőtől az ötödikig két-két lakás uralta az emeletet. Az előkelőbb, főlépcsőházból nyíló saroklakások 5 szobából, hallból, fürdőből, ruhatárból, wc-ből, kamrából, konyhából és cselédszobából álltak. A kisebb, folyosóról nyíló lakások két szobások voltak, ehhez jött még az előszoba, a fürdő, a wc, a kamra és a cselédfülke. A legfelső szinten műtermek, rajzterem, sötétkamra, iroda, ruhatár és fürdő kapott helyet. Azaz, csak kapott volna helyet, mert valamilyen okból az egész alaprajzot át kellett dolgoznia Fodoréknak. A módosított alaprajz szerint a földszinten megszűnt a portásfülke, viszont kialakítottak egy hátsó lépcsőt is. Az emeleteken a nagyobb lakásokon nem változtatott az építész ceruzája, de a kisebbek három szobások lettek. A műtermeken is módosítottak, a padlástérben lett fürdő, vasaló és mángorló, meg gőz ruhaszárító.

Az 1950-1960-as években a lakásmegosztások és -leválasztások szabták újra a lakások elrendezését. 1955-ben a második, harmadik és a negyedik emelteken 3-ra, az ötödiken 5-re nőtt a lakások száma. 1982-ben a hatodik emeleti (padlástéri) mosókonyhát és padlástért alakították lakássá.

1963-ban az épület homlokzattatarozáson esett át, az építészeti leírás azt ígérte, hogy „az utcai homlokzat a portálok kivételével eredeti állapotának megfelelően lesz helyreállítva.” A rakpart felé néző portálokat fémportálokra cserélték, illetve a „városképet rontó kapu kicserélést nyert és helyette új fémkapu került elhelyezésre.”

Az építész és az építtető

Tehát a Fodor Gyula által vezetett Hunnia Építő Részvénytársaság volt a Belgrád rakpart és a Sörház utca sarkán álló épület tervezője, kivitelezője és tulajdonosa. Szini Fodor Gyula Miklós 1871-ben született, az egyetemet valószínűleg Bécsben végezte. Az első világháború előtti időszakban tervezett és épített a legtöbbet, például az egyik korábbi Budapest100-ban szereplő Zichy Jenő utca 30. sz. bérpalotát 1914-ben. 1942-es halálakor elfeledetten halt meg. Épületein kívül nem sok nyomot hagyott maga után. A címjegyzékekből csupán annyit sikerült kihámozni, hogy a Hunnián kívül tagja volt még több, furcsa nevű részvénytársaságnak is: 1922 és 1925 között a Magyar Ugar Kiadóvállalatnak és a huszas években az Atlantica Tengerhajózási Társaságnak. Fodor Gyula és családja 1913-tól 1936-ig az Aréna út 64-ben, majd a Böszörményi út 18-ban lakott.

Fodor Gyula épületeiről itt olvashat többet.

Itt működött

1921 és 1927 között a házban volt Taubes Jenő ezüstgyáros üzlethelyisége.

1927 és 1929 között Zamecsnik Gyula motorkerékpár-javítója: „A svájci világmárka, a Motosacoche és a négyhengeres USA Cleweland magyarországi vezérképviselete: Zamecsnik Gyula. Mintaterem: Jókai utca 14. Motorjavító üzem: Ferenc József rakpart 16. A Sörház utca felől.” (8 Órai Újság, 1928)

1936 és 1941között Dunára nyíló, balkonos szobákkal és minden komforttal a Sylvia Pensio.

1958-tól itt volt a Fővárosi Csatornázási Művek különterme, kultúrterme színpaddal és vetítővászonnal.

A Dionysos étterem 1993 óta működik az épületben. 

Itt lakott

1920 és 1932 között Kunffy Lajos (1869-1962) festő. Magyar mesterektől tanult, majd Münchenbe és Párizsba ment tanulmányútra. Visszatérése után itt, a Belgrád rakpart 16-ban bérelt lakást és műtermet. 1934-ben költözött a somogytúri családi birtokra, ahol haláláig élt és alkotott. Párizs, Róma, Milánó, Bukarest, Budapest és Kaposvár múzeumaiban, illetve magángyűjteményekben találhatók meg művei.

Az 1930-as években többször is a házban fogadta vendégeit a Belgrád rakpart 11-ban is előforduló Madame Pythia. A „hosszabb, nagy sikerű külföldi turnézások után” rendszerint a lapok hasábjain értesítette barátait és ismerőseit az ismert grafológusnő, hogy várja látogatásukat. 1934-ben és 1938-ban is ebben a házban tartotta fogadóóráit.

Rövid ideig itt lakott dr. Ember Károly is, akinek a Fortepanon található gazdag hagyatéka Budapestről is tartalmaz jó pár izgalmas fotót. 

Az épület 1944-ben

1944 júniusában ezt a házat jelölték ki egyedüliként az akkori Ferenc József rakparton „zsidók által lakható épületnek.” Fennmaradt és a BFL által feldolgozott iratok szerint ezután a szomszédos épület, a Ferenc József rakpart 13-15. sz. tulajdonosai, vagyis Bálint Béla és birtoktársai kérelemmel fordultak a polgármesterhez, hogy a 16. sz helyett inkább az ő házuk legyen „zsidó ház.” Azonban hamarosan megérkezett a többi lakó petíciója is, hogy „hazafias tisztelettel” ők ezt nem akarják és a polgármester védje meg a többségi keresztény lakók érdekeit. Az okiraton szerepel még a Ferenc József rakpart 16. sz. házfelügyelőjének nyilatkozata is, eszerint: „A házban 12 főbérlet van. Ebből 6 zsidó főbérlő, 6 keresztény. Tulajdonosok zsidók. Keresztények között kettő kivitelezett (?).” A kérést az illetékes teljesítésre javasolta, de  nem tudni, végül milyen döntés született.

A ház programjai