1/1
Tartalom

    Adatok és leírás

    A Mester utca és a Ferenc körút sarkán álló ház Dr. Temesvári Rezső megrendelésére készült. Az úr végül a második emeleti saroklakásba költözött be a ház felépülése után. Az első teljes tervrajz 1893-ban készült el Paulheim József és Hudetz János építőmesterek közös munkájának eredményeként.

    A szabálytalan alaprajzú telekre egy háromemeletes, héttengelyes bérházat terveztek, aminek a földszintjén a Ferenc körút felől két üzlethelyiséget (egy kisebbet és egy nagyot), a Mester utca felől egyet alakítottak ki. Eleinte egy nagy kávézót képzeltek ide az építtetők, de egyes források már azt mutatják, hogy 1912-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank átépíttetési terveket adott be, vagyis a ház a bank kezébe került. Ebben az időben nyitott meg a Ferenc körút első bankfiókja, ami mind a mai napig is üzemel. Bár az üzlet sok átalakításon és bővítésen esett át az évek során, a tervezők és a kivitelezők mindig hűek maradtak az eredeti épület kialakításához, így egységesek maradtak a földszint boltíves ablakai és kapui.

    A ház szabadon álló sarkán kialakított, szinte külön házegységnek tűnő tengely nem csak enyhén előugró rizalitot alkot, de feltűnően szélesebb is, mint a többi nyílás. Ez a megoldás szépen hangsúlyozza a Mester utca és a körút találkozási pontját.

    A homlokzat alsó két szintjét egyenletes osztású kváderburkolat képzi. Ezt a burkolattípust a második emelettől kisméretű téglára cserélték, ám korai alaprajzok arra utalnak, hogy a homlokzatot eleinte sima vakolat borította. Az első tervek, amiken a sárga dísztégla látható 1924-ben készültek. Bár a földszinten csak boltíves ablakok vannak, a többi emeleten sima, egyenes záródású szalagkeretes ablakok találhatók.

    Egy fogrovatos sor választja el a két első szintet. A második és az ötödik tengelyben elhelyezett egyszerű, szalagkeretes ablakok előtt gyönyörű kovácsoltvas korláttal ellátott teraszok ékesítik a homlokzatot. A többi ablak előtt kőbalusztrádot alakítottak ki.

    Díszes főpárkány koronázza az első szinteket. Az előreugró geiszon alatti frízsoron virágmotívum húzódik végig. Felettük elegánsan keretezett, timpanonnal lezárt, szalagkeretes ablakok láthatók. A masszív kő mellvédeken pajzsokra emlékeztető motívumok díszelegnek, amiket leveles, indás növénymotívumok kereteznek. Ez a minta tér vissza az ablakok vastag szemöldökpárkányain és a timpanon orommezejében is. A keretszárakat pilaszterként alakították ki, amiken egy-egy oroszlánfej dísz ékeskedik. Ennek az igényes, aprólékos kialakításnak köszönhetően a második emelet jómódúságot, eleganciát sugall.

    A legfelső emeletet már nem választották el külön párkányzattal. Bár itt is szalagkeretes ablakok vannak, a könyöklőpárkányt két díszes szimatag tartja és a szemöldök párkány feletti sáv volutákkal és indákkal díszített.

    A bérház különleges lezárását az előreugró tető és az alatta végigfutó, vastag párkány alkotja. A virágok és indák itt is megjelennek, de ezek mellett figurális díszek és egy fogrovat sor is megtalálható. A tetőt volutás konzolok tartják.

    A ház belsejébe lépve egy belső udvart találunk, ahonnan könnyen megközelíthető a ház egyetlen lépcsőháza is. Lakások csak három oldalon találhatók, így a kovácsoltvas folyosó is csak három oldalon fut végig. 1934-ben a körútra néző oldalon a három szobás lakásokat átalakították: új falakat húztak fel, hogy minél több szálláshelyet létesíthessenek a házban. Így alakítottak ki garzonlakásokat és két szobás otthonokat. Röviddel ezután a Mester utca felőli oldalon lévő bolthelyiség is a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank kezébe került és összenyitották a két helyiséget, létrehozva ezzel egy nagy üzletegységet. Az évek során rengeteg üzlet váltotta egymást, de a bank fiókja már több mint száz éve megtalálható a Ferenc körút 13. szám alatt.

    Paulheim József neve főleg Mátyásföld fejlesztése miatt ismert. Az építész sok intézmény létesítését kezdeményezte, sőt, anyagilag támogatta őket, de a legtöbb esetben a kivitelező is ő volt. Neki köszönhető az általános iskola, a parkszálló és a fürdőtelep kiépítése is.

    Bővebben az épületről.

    Tudsz valamit erről a házról? Oszd meg velünk a budapest100@kek.org.hu email címen!

    Források

    1. HU BFL XV.17.d.329 Építési ügyosztályok tervtára (1873-2006)
    2. Szabó-Pap Krisztina: Adalékok a Belső-Ferencváros történetéhez, Budapest Városszépítő kiadó, 1989.

    Házak a közelben