1/1
Tartalom

    Adatok és leírás

    A tervanyagban szerepelnek Ámon József tervei 1887-ből, a megbízó Krail Irma. Bár az Építő Ipar 1889-es engedélye szerint Fekete Elek volt az építész[1], a megvalósult terveken Quittner Zsigmond szerepel, a megbízó szintén Krail Irma. Quittner Zsigmond 1878-ban, Münchenben szerezte oklevelét. 1880-tól Budapesten dolgozott. Ázsiai és afrikai tanulmányutakat tett, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke volt. Legkiemelkedőbb művei, számos épület és síremlék mellett, a Gresham Biztosító palotája (1906)és  a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank palotája (1906).

    1935-ben az épület a gróf Strahlendorff Brúnóné népművelési alap kezelésében volt, ekkor átalakítást végeztek rajta.

    Az ötszintes, neoreneszánsz és neoromán jegyeket viselő sarokház egy központi udvarral rendelkezik. Keleti homlokzata tíztengelyes, a déli pedig tizennégy, a sarkot rizalit emeli ki. Az egyszintes lábazat felett sávozott a földszint, a sarokrizaliton armírozás látható. A nyílások félkörívesek, az ívindítások vonalában egy övpárkány fut végig a homlokzaton. A szintet fogazatos párkány választja el az első emelettől, efölött fut a bábos mellvéd. Az első emelttől a homlokzat felülete téglából készült. A második szinten a keleti homlokzat déli tengelyében konzolos alátámasztású erkély nyílik. Az első emelet ablakai szemöldökgyámosak, keretük a szárak mentén fülekkel díszített. Háromszögű vagy félköríves, belül kagylós díszítésű aedicula zárja le őket. A rizalitokon hármas nyílások tárulnak és itt a sarkok armírozottak. A második emelet ablakai alatt övpárkány fut, a nyílások szemöldökgyámosak, száruk füles, szemöldökpárkányuk egyenes záródású, a rizalitokon ikerablakok helyezkednek el. A szemöldökkövek magasságában egy sáv fut, felette az élére állított téglák szegmensívet adnak, amik követik a tengelyek ütemét. A második és harmadik emeletet is övpárkány választja el. A negyedik szint ablakai félkörívesek, amiket belül rozetták díszítenek, száruk füles keretezésű. A rizalitokon elhelyezkedő ikerablakok között egy-egy bimbós fejezetű háromnegyed oszlop áll. A harmadik emelet felett gyöngysoros párkány fut. A negyedik emeleten félköríves ikerablakok nyílnak, a rizalitokon hármasak és pilaszterek állnak az armírozás helyén. A homlokzatot félköríves, gyámköves vakívsor, felette pedig palmettás konzolú koronázópárkány zárja.  A bejárat a keleti homlokzaton, a délről számított ötödik tengelyben nyílik. Az előtér falát maszkos pilaszterek és stukkók díszítik, a lefedés keresztboltozatos. Az innen nyíló déli tároló mellett lépcső vezet fel a magas földszintre. A belső udvar sávozott felületű, a földszinten néhány nyílás félköríves, a többi pedig vízszintes záródású. A nyugat felé benyúló lépcsőházat félköríves ablakok világítják meg, minden szinten konzolos alátámasztású függőfolyosók futnak.

    Tudsz valamit erről a házról? Oszd meg velünk a budapest100@kek.org.hu email címen!

    Források

    1. Építő ipar, építő művészet. Művészeti és műszaki hetilap, az Építőmesteri Képzettség Megvizsgálására Szervezett Bizottság, a Magyar Építőmesterek Egyesülete, a Budapesti Építőmesterek, Kőműves-, Kőfaragó- és Ácsmesterek Ipartestülete hivatalos lapja. Budapest, 1914-1931.
    2. Építő ipar, építő művészet. Művészeti és műszaki hetilap, az Építőmesteri Képzettség Megvizsgálására Szervezett Bizottság, a Magyar Építőmesterek Egyesülete, a Budapesti Építőmesterek, Kőműves-, Kőfaragó- és Ácsmesterek Ipartestülete hivatalos lapja. Budapest, 1914-1931.
    3. HU BFL XV.17.d.329 Építési ügyosztályok tervtára (1873-2006)
    4. Déry Attila: Józsefváros: VIII. kerület. Terc Kiadó, Budapest, 2007.

    Házak a közelben