A ház programjai

József körút 71-73.

+6
  • Tervező:

    Quittner Zsigmond
  • Építés éve:

    1889
  • Építtető:

    Bercsényiné Krail Irma
  • Építő:

    Fekete Elek
  • Épület funkciója:

    lakóház
  • Kutatva:

    2016
  • Helyrajzi szám:

    36799
  • Fotó:

    Kovács Edina
  • Kutatás:

    Kiss Eszter
  • Önkéntesek:

    Balla Gábor, Czabán Vera

Leírás

A sarokházat Krail Irma (1845-1916) építtette, ahogy több szomszédos bérpalotát a körúton és a Pál utcában. A Pál utcát is minden bizonnyal Krail Irma apjáról, a gazdag Városház téri vaskereskedőről nevezték el. Ő, Krail Pál volt az, aki telkeket, házakat vásárolt az akkori Serfőző utcában, és ezek a körút kialakításakor már vagyonokat értek. Krail Irmának négy férje volt, de gyermeke egy sem. Végrendeletében házait a Kultuszminisztériumra hagyta azzal a kikötéssel, hogy a bérházak jövedelmeit fordítsák népnevelésre – így jött létre a „Báró Stralendorff Brunóné szül. Krail Irma népnevelési alapítvány”.


József körút 71., jobbra a Pál utca (1957)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 103517; adományozó: BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA / VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI OSZTÁLYÁNAK FÉNYKÉPEI / A FŐVÁROSI TANÁCS VB VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI OSZTÁLYÁNAK FELVÉTELE] [levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11]

A József körút 71-73. szám alatti, 2 udvaros sarokház terveit 1889-ben nyújtották be engedélyezésre. Tervezője Quittner Zsigmond (1857-1918), kivitelezője Fekete Elek volt. Csupán a külső, körúti oldal homlokzati terveit őrzi Budapest Főváros Levéltára. Eszerint a kapu jobb oldalán az emeleteken zárterkélyek lettek volna és a csak a 4. emeleten nyitott, ám végül mindenütt nyitott erkélyeket építettek. Sajnos a belső alaprajz nem maradt fenn.


Az Országos Magyar Gyermekvédő Egyesület közleménye (1936)
Kép forrása: MTI, 1936.07.11. [HUNGARICANA]


Weisz Sándor üveg-, porcellán-, zománcz-edény gyári raktár • Budapest, VIII., József körút 71-73. (évszám ismeretlen)
Kép forrása: MKVM [HUNGARICANA] [leltári szám: K_74.320.1]

A „házbirtokosnő” nem sajnálta a költségeket. Kőrösi József, évenként számbavéve Budapest legnagyobb építkezéseit, Krail Irma négyemeletes bérházát a maga 300.000 forintjával az év legdrágább magánépítkezéseként említi (a harmadik helyezett szintén körúti épület, Reiner Zsigmond háromemeletes bérháza a Teréz körúton). Arról, hogy a súlyos százezrekhez ízlés is párosult-e, így írt 1890-ben a kortárs Fittler Kamill (a Magyar Iparművészet c. folyóirat szerkesztője, építészeti szakíró):

| „… a 73-71 kettős számok és 69 egyes szám alatt két óriási bérkaszárnya van millió lakóval; egyszerű, de ízléstelen épületek”[BH 1890. máj. 8.]

Az épület további történetéről a következő adatokat találhatjuk:

| „A háborúban a negyedik emeletet érte a belövés, a tető és az eredetileg csapos fagerenda födém is leszakadt, azon a helyen ezt most vasbetonszerkezet pótolja. 1956-ban nagyobb károkat szenvedett, mint az ostrom alatt. A Kilián Laktanyát Mátyásföldről lövő aknavetők lerombolták a hátsó lépcsőházat, egy belövés átlyukasztotta a lakás mindkét falát. Az elpusztult részeket az eredeti stílusban 3 év alatt újjáépítették. Az utcai front lépcsőházába 1934-ben építették a faszerkezetű liftet, amelyet 5 éve [vagyis 1980-ban – a szerk.] cserélték modern felvonóra. A mögötte lévő házmesterfülke is a háború után épült.”[Adalékok a Belső-Józsefváros történetéhez. Szabó-Pap Krisztina szerk. 1985. A bejegyzést Kósa László írta]

A ház programjai