Kérjük válasszon a fenti szűrők közül!

A Budapest100 kutatási módszertana

2011–2012

A 2011-es indulás óta sok minden változott a Budapest100 kutatásában. A potenciálisan ünneplő házak listája alapvetően a korszak építészetével foglalkozó könyvek,[1] már megjelent helytörténeti kiadványok,[2] a műemlékvédelmi hivatal tudományos osztályának és a kerületi önkormányzatok védettségi listái alapján állt össze, mert bármennyire is furcsa, egyáltalán nem egyértelmű, hogy Budapest épületei mikor épültek, ugyanis csak kevés összefoglaló szakirodalom van, amelyből ez kiderül. A használatbavételi engedélyek kiadása – amelyeket a házak születési anyakönyvi kivonatának is tekinthetünk – a kerületi építési hatósághoz tartozott, és ezeknek nem maradtak fenn a mutatókönyvei, amiből hitelesen kiderülne, hogy hol vannak a szülinaposok. Teljes topográfia, adatbázis használata helyett egy felhívást is közzé lehetett volna tenni, hogy jelentkezzenek azok, akik tudják, hogy centenáriumot ünnepelnek az adott évben, de lakóházak esetében ez a tudomás is elég ritka.

Jelenleg csak a Buda és Pest történeti topográfiája című kiadvány[3] áll rendelkezésünkre, amelyben a Vár, Krisztinaváros, Belváros, Lipótváros, Terézváros, Ferencváros esetében tudjuk, hogy a telkeknek mi volt keletkezésüktől kezdve az az azonosítója, aminek a segítségével a levéltárban el lehet kezdeni a tudományos kutatást, de az erre alapozó építészettörténeti szakirodalom is rettenetesen hiányos. Így mondhatjuk, hogy az alapkutatások hiányában Budapest történetét kutatni egy életre szóló kihívás. A Budapest100 kutatása ezen felül azért is speciális, mert olyan szűkítő tényezőt veszünk figyelembe, amelyik nem a természetes szűkítő tényezők közé tartozik: az elég ritkán fordul elő, hogy valaki egy egész városnyi, egy bizonyos évből származó házakat keres – az sokkal természetesebb kutatási cél, ha egy építész vagy egy megbízó épületeit szedjük össze, esetleg egy kisebb terület történetét, bizonyos építészeti stílust vizsgáljuk.

Ilyen körülmények között tehát maradt az a nem teljesen akadémikus és sok buktatót magában hordozó módszer, hogy a megszerzett listát csak az áprilisi ünnepet megelőző őszi-téli időszakban pontosították a kutatásra jelentkezett önkéntesek Budapest Főváros Levéltárának Tervtárában. Ez a munkafolyamat némileg független volt attól, hogy mely házak nyitottak meg végül, de alaposabb kutatás mindig a programban résztvevő házak esetében folyt.

2013–2015

2012 őszén próbáltunk egy optimalizált munkafolyamot kidolgozni, amelyet a legkönnyebben elérhető tömeges adatokra alapoztunk: ez az 1871 és 1921 között megjelenő építészeti szaklap, az Építő Iparban nyilvánossá tett heti magánépítési engedélyezési jelentéseket takarta. Ezekben a heti jelentésekben szerepeltek azok az építési engedélyek, amelyeket az építeni kívánt házakhoz adtak be az építtetők. Ez a gyűjtés a korabeli címet, helyrajzi számot, építtetőt és építészt tartalmazza, amelyet korunkbeli címekre kellett átváltani. Így jött össze egy olyan, 300-400 tétel közötti lista, amelyet még le kellett ellenőrizni, hogy az adott épületet nemcsak engedélyezték, hanem meg is építettek, és jelenleg is áll-e még ugyanaz az épület, vagy azóta egy másikat emeltek a helyére. Ezt a folyamatot az első lakótalálkozóig folytattuk, és az eddigi gyakorlattal szemben eleve csak a jelentkezett házak történetét kutattuk alaposabban az önkéntesek segítségével.

2014 végén pedig eljött az a pillanat, ami kezdetben az alapítókban fel sem merült, hogy gond lehet, mert nem gondolták, hogy a fesztivál ilyen sikeres lesz. Közeledett ugyanis az I. világháború 1914-es kitörésének centenáriuma, és a töredékére esett az ünneplésre felkérhető százévesek száma is. Így 2015-ben megrendeztük a tematikus évekhez vezető első, koncepciójában és ezzel kutatásmódszertanában is kicsit módosított Budapest100-at, ahol a 2011-es indulás óta eltelt 4 évben és 2015-ben születésnapot ült épületeket szólítottuk meg.

2016–tól

2015 nyár végén alakult ki végül a “Budapest100 bemutatja” főcímmel elindított tematikus fesztiválok sorozata, amelynek első témája a Nagykörút lett, és ezzel a kutatás is újra átalakult. Részben megnőtt, részben leegyszerűsödött: a 2013-ban kialakított optimalizált munkafolyamatot újra el lehetett hagyni, és a fesztivált megelőző őszi-téli időszakban rögtön azzal kezdeni, hogy az összes potenciálisan ünneplő házat megkutassuk. A címlista összeállításában ugyanis már nem volt kutatási feladat vagy bizonytalanság: sorba kellett csak venni az összes nagykörúti címet. A kiszámíthatóság miatt Budapest Fővárosának Levéltárával is erősebb kapcsolatot alakíthattunk ki: a lista (szakirodalomból nem felkutatható) tagjainak tervanyaga heti beosztásban és más kutatócsoportokkal egyeztetve juthatott az önkénteseink elé. Így szinte a kiszemelt útszakasz minden házáról született dokumentáció, majdhogynem attól függetlenül, hogy megnyitott-e az ünnepen vagy sem.

Ezt a sort folytatja a 2017-es ünnep is: ezévben a rakparti épületek kapják meg ezt a figyelmet kutatóinktól.

A módszertan ugyan az évek során változott, azonban a Budapest100 kutatókoordinátorainak célja nem: laikus és szakmai érdeklődésből jelentkezett önkénteseket egyaránt megtanítunk ebben a bonyolultnak tűnő, egyetemeken is csak speciális kurzusokon megtanulható, főként levéltári forrásokból merítő világban eligazodni. Évek óta formálódik, gazdagodik a kutatási segédletünk, hogy minél egyszerűbben és érthetőbben megfogalmazva nyújtson segítséget az önkénteseknek és a nálunk érdeklődőknek. Ezt a demokratikus folyamatot már a közintézmények is támogatják, egyre több forrás érhető el az interneten keresztül (de más segítség is, egy triviális példával élve: a házakat 2013 végétől már nem kellett élőben leellenőrizni, hanem a számítógépen, a Google Maps Street View-n keresztül is megnézhettük). Egyre fejlődnek az adatbázisok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és Budapest Főváros Levéltárának honlapján, és az iratok digitális másolatai is sok esetben elérhetőek otthonról, egy keresőből, a Közgyűjteményi portálon.

A honlapunk átalakításának részben az is volt az oka, hogy minél többet meg tudjunk mutatni ebből a tudásból a kutatás bemutatásával, minél kényelmesebben kereshetővé tegyük az önkéntesek munkájával gyűjtött adatbázisunkat. A visszakereshetőség érdekében lett lehetőségünk lábjegyzeteket is használni, ami egy közös, budapesti építészettörténeti forrásjegyzékké áll össze ezen a kezdőlapon.

Az átalakított honlapra kicsit rendbe szedve kerülnek fel újra a házadatlapok 2016-tól visszafelé haladva a 2011-es listáig.

Az adatbázisunk tehát folyamatosan fejlődik, és az online látogatókat is bátorítjuk, hogy ha van, akkor pontosító, bővítő javaslataikat küldjék el nekünk a kutatas.budapest100@kek.org.hu címre.  

 

[1] A századforduló magyar építészete. Szerk.: Gerle–Makovecz–Kovács. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bonex. 1990)

[2] Déry Attila: V. kerület – Belváros, Lipótváros. Budapest, Terc, 2005. (Budapest építészeti topográfiája 2.), uő: VI-VII. kerület – Terézváros, Erzsébetváros. Budapest, Terc, 2006. (Budapest építészeti topográfiája 3.), uő: VIII. kerület – Józsefváros. Budapest, Terc, 2008. (Budapest építészeti topográfiája 4.), Adalékok a Víziváros történetéhez. Szerk. Mészáros György, Mészárosné Herczog Magdolna. Budapest, Budapesti Városvédő Egyesület, 1991., Adalékok a Belváros történetéhez. Budapest, Budapesti Városvédő Egyesület, 1993., Adalékok a Külső Terézváros történetéhez. Budapest, Budapesti Városvédő Egyesület, 1998.

[3] Buda város topográfiai mutatója. I. Vár, Krisztinaváros. Összeállították: Felhő Ibolya, Gál Éva. Budapest, Budapest Főváros Levéltára, 1980. (Topográfiai mutatók II.); Pest város topográfiai mutatója. 1. Belváros, Lipótváros. Összeáll.: Bácskai Vera. Budapest, Budapest Főváros Levéltára, 1975. (Topográfiai mutatók I.); Pest város topográfiai mutatója. 2. Terézváros. 1—2. Összeáll.: Bácskai Vera. Budapest, Budapest Főváros Levéltára, 1982. (Topográfiai mutatók III.); Pest város topográfiai mutatója. 3. Ferencváros. Összeáll.: Bácskai Vera, Hidvégi Violetta. Budapest, Budapest Főváros Levéltára, 2000. (Topográfiai mutatók IV.)