Oktogon 4. lakóház

A Nyolcszög tér – Mussolini tér – November 7. tér, azaz a szabályos nyolcszög formájú Oktogon a főváros egyik legkülönlegesebb csomópontja, ahol a kontinens első földalatti vasútja is áthalad. Mai formáját 150 évvel ezelőtt, Budapest egyesítésével egyidőben határozták meg. 1872-ben Szkalnitzky Antal és Koch Henrik neoreneszánsz tervei alapján kezdték el megépíteni a tér négy fő épületét, melyekben a bérlakások mellett vendéglátóhelyek és boltok is helyet kaptak a földszinten.

Az 1870-es évek egyik legnagyobb építészeti vállalkozása a Sugárút – mai nevén Andrássy út – felépítése volt. Az építéstörténet összefoglalása Budapest Főváros Levéltárának honlapján olvasható, amelyből az alábbi részletet emelem ki: „Az egyezmény értelmében a fővállalkozó Erlanger Bankház filiáléja, a Franco-Magyar Bank 1872-ben megalapította az Általános Magyar Municipális Hitelintézetet a sugárúti építkezés lebonyolítására. E bank a már kisajátított telkeket átvette a Fővárosi Közmunkák Tanácsától, és kötelezte magát, hogy a Sugárutat öt éven, a mellékes útvonalakat tíz éven belül felépítteti. A Tanács vállalta, hogy a még szükséges kisajátítások költségeinek felét fedezi, valamint 1.038.000 Ft-ot fizet a vállalkozóknak az út kiépítéséért. Az út szélességét az Oktogonig terjedő szakaszon 18 ölben, a Kodály köröndig terjedő második szakaszon 24 ölben, a Városligetig terjedő harmadik útszakaszon, az előkertekkel együtt 30 ölben határozták meg.?  A tervezés szerint az épületek az első szakaszon három-négyemeletes, a második szakaszon két-háromemeletes bérházak, a harmadik szakaszon villák, amelyek célja hangsúlyozni azt az átmenetet, mely a városi forgalomtól a zöld övezetig, a Városligetig tart. A terület parcellázását a Sugárúti Építő Vállalat a Közmunkák Tanácsával egyetértésben végezte. Az első építési engedélyt a Nagymező és Gyár utca közötti háztömbre adták ki 1872-ben, amelyet Unger Emil tervezett. A következő engedélyt az Oktogon – akkori nevén: Nyolcszög tér – kapta amelyet Szkalnitzky Antal tervei nyomán kezdtek kiépíteni. (Ugyanebben az évben emellett néhány villa megépítésére is engedélyt adott a Tanács a Sugárút utolsó szakaszán.)

Szkalnitzky Antal életművét több jelentős építészeti pályázati részvétel jellemzi, amelyek által nagyfokú hazai hírnévre tett szert.  Épületei közül többek között kiemelhető a Debreceni Színház (1861-1865), a Hungária Nagyszálló (1868-1871), az Egyetemi Könyvtár (1873-1875) és a Nemzeti Színház átépítése (1873-1875). Koch Henrikkel társulva irodát nyitottak Pesten, így valószínűsíthető, hogy Szkalmitzky Koch Henriknek köszönhette megbízatását, aki a Sugárút építésére alapított vállalat műszaki igazgatója volt. Az építés 1863-ban kezdődött meg, az építőmester ifj. Pán József volt – a négy Oktogon téri épületnél három mellett az ő neve szerepel, az Andrássy út 55. számú háznál már Kauser János neve olvasható. A négy épület 1874 őszére készült el. A házak az egységesség elve szerint készültek, részletformáikban mégis eltéréseket mutatnak. Alaprajzi rendszere mind a négy bérháznak más, hiszen Szkalnitzky Antalnak alkalmazkodnia kellett a telek adottságaihoz.

A zárt sorban álló saroképület főhomlokzata az Oktogon térre néz, összesen tizenegy tengelye van, amelyből öt a kiemelt középrizaliton, három-három a két oldalról csatlakozó, enyhén hátrébb lépő oldalrizaliton áll. Az épület az Andrássy úton és a Teréz körúton további négy-négy tengellyel folytatódik, bejárata az Oktogon felől nyílik. A bérház mai alapszíne rózsaszín, a tagozatok, a díszítmények fehérre vakoltak. A lábazat alacsony, ezt követi a kváderezett földszinti felület, amelyet a főhomlokzaton tizenegy félköríves záródással kialakított nyílás tör meg, amelyek közül a bérház bejárata a főhomlokzat jobb oldali oldalrizalitján található. Az itt található nagyobb üzletek és éttermek az Oktogon órabolt, az Orex, a Subway és a Starbucks.