Bartók Béla út 30. [Bertalan-udvar] lakóház

A Bartók Béla út 30. alatti Bertalan-udvarban gyakran megfordult Hofi Géza. Az impozáns épület az art deco különleges stílusjegyeit hordozza magán, annak is a ‘streamline’ vonulatát, amely szívesen használja az erőteljes, horizontális vonalakat és a dinamikus, íves formákat.

A Bartók Béla út 30. alatt álló házat a Bertalan-udvar társasház nevű cég építtette a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége számára. A mezzaninos, ötemeletes, art deco stílusban tervezett, magastetős épület saroktelken áll zártsorú beépítésben, a Bertalan Lajos utca felé franciaudvarral. Bejárata is a Bertalan Lajos utcára nyílik. Alaprajza függőfolyosós rendszerű egy lépcsőházzal.[1]

Az eredeti tervek[2] alapján az alagsorban pincerészek, raktárhelyiségek, a földszinti étteremhez tartozó borpince, konyha, kamra és mosdók kaptak helyet. A földszinten a Bartók Béla út felőli oldalon üzletsor, a Bertalan Lajos utca felőli oldalon étterem volt. A lakószinteken 6-6 lakás volt (összesen 38). A Bartók Béla út és a Bertalan Lajos utca 19. felé eső oldalon meglehetősen nagy lakások voltak „úri szobával”, szalonnal, lakásonként több hálóval.

„Bertalan-udvar” társasház terve, perspektíva (1931)
Kép forrása: Ferkai András: A társasház, mint a budapesti lakóházépítés megújításának egyik módja. In: Ars Hungarica, 1992. 20. évf. 2. p. 66. képmelléklet [ARCANUM]

„Bertalan-udvar” társasház alaprajza (1930)
Kép forrása: Ferkai András: A társasház, mint a budapesti lakóházépítés megújításának egyik módja. In: Ars Hungarica, 1992. 20. évf. 2. p. 66. képmelléklet [ARCANUM]

Cselédszoba mindegyik lakáshoz tartozott. A házban beépítésmódjának köszönhetően egyetlen udvari lakás sincs. A földszinti portálokat és a mezzanin ablakait összefogó keretek fölött a homlokzatot váltakozva nyitott és zárterkélyek tagolják, a sarkon hengeres zárterkély emeli az épület szépségét. A zárterkélyeknél lépcsőzetes attikafal emelkedik a párkány fölé, lőrésszerű szellőzőkkel. A vakolt homlokzatot födém- és könyöklőmagasságban vízszintes lemezpárkányok és ugyancsak horizontális jellegű ablakkeretezések díszítik, kétoldalt csíkozott falsávokkal. A tervekből az is kiderül, hogy a padláson volt a házmester egy szoba-konyhás lakása. Ezenkívül mosókonyha, mángorló-vasaló és poroló terasz volt még ezen a szinten. Az épület használatbavétele idején csak lépcsőkön lehetett közlekedni az emeletek között. A Gyurica Sándor-féle, 320 kg (4 személy) teherbírású felvonót később, 1939-ben építették be.[3]