Lázár utca 20. lakóház

Eklektikus stílusú, impozáns, háromemeletes lakóház, amely zártsorú beépítésben szabályos négyszög alakú telekre épült. A Lázár és az Ó utcára is nyílik egy-egy bejárata. A Lázár utcai homlokzat öt-, míg az Ó utcai héttengelyes kialakítású. Mindkét utcafronton a kapu középre helyezett, felette az első emeleten míves vaskorláttal ellátott erkély. A Lázár utcai kaput tulipáncsokrokból és leveles-indás motívumokból álló öntöttvas rács díszíti, amelynek megalkotását Lechner Ödön nevéhez fűzik^[1]. Az Ó utcai földszinti nyílások íves záródásúak, míg a Lázár utcai oldalon egyenes záródásúak, vas védőajtókkal. Mindkét épület szélei sarokarmírozással hangsúlyozottak, de a Lázár utcai nem rendelkezik rizalittal. A nyíláskeretezések emeletenként változnak, a két lépcsőház háromkarú.^[2] Az öntöttvas korlátok a két utcafronton és a belső lépcsőházakban eltérők. A lakóház stukkódíszeit és rozettáit az évek során eltávolították,^[3] mára minimalista belső tér fogadja a betérőket.

Szigorúan véve két külön, U-alakú épületrészről van szó, amelyek két tervsorozat alapján,^{[4] [5]} egymást követően épültek. Elsőnek 1872-ben^[6] a Lázár utcai készült el, az Ó utcait 1873-ban^[7] fejezték be. Az eredeti tervekhez képest a legtöbbet a földszint változott. A Lázár utcai portálok mögött ma már nincs egyetlen üzlet sem: a kaputól balra jelenleg a Magyar Állami Operaház transzformátorháza található, míg a jobb oldalán utoljára az Operaház asztalosműhelye működött a 70-es évek végén^[8]. Az Ó utcai helyiségek egyikét a 70-es években könyvesbolt használta, jelenleg a kapu bal oldalán egy világítástechnikai szaküzlet működik, a jobb oldalon pedig korábban egy férfi ruhabolt volt. Eredetileg ezeket az üzlethelyiségeket íves boltozattal tervezték meg, ezeket az idők során befedték, és most szögletes konzolos kialakítással rendelkeznek.

A belső udvaron, a Lázár utcához közelebb eső épületrész jobb oldalán a ‘90-es évek végéig házmesteri lakásnak volt helye, amely azóta egyszerű lakássá lett átalakítva. Régebben a házban négy fényakna volt kialakítva, a lépcsőházak, belső terek és konyhák megfelelő világításának biztosítása érdekében. Az alsó szinten eredetileg megtalálható üzleti raktárhelyiségek ma modern lakrészekként szolgálnak.

Eredetileg négy üzlethelyiséget, egy házmesteri lakást, két földszinti lakást, és emeletenként négy darab két- és háromszobás lakást terveztek az épületbe. Minden lakás saját konyhával és kamrával volt felszerelve, illetve a cselédeknek is jutott egy dedikált helyiség a bejárathoz közel eső részen. Ezzel szemben, a lakóépület ma egy trafóházat, egy működő és két kihasználatlan üzlethelyiséget, illetve majdnem harminc lakást foglal magába. Ez azt jelenti, hogy az évek során végzett belső átalakításokkal a házban kétszer annyi lakrész lett kialakítva, mint építésének idejében az tervezve volt.^[9]

A Lázár utcai oldalon a kapu eredeti, öt éve volt felújítva, érdekessége, hogy nem zsanéros kialakítású, hanem zsámolyos (csapágyas). A kapu restaurálásával a kapualj is megújult, új vakolatot és festést kapott. A belső udvar az ezredforduló előtt keramitkockával volt kirakva, de az esőzéskor csúszósnak bizonyult, így cserélve lett.

Az építész

Ray Rezső Lajos (1845–1899) svájci származású magyar építész volt. A zürichi műszaki egyetem, majd a párizsi művészeti iskola növendéke volt. 1868-ban Pestre jött. Budapesten több középületet, köztük a Lukács fürdőt, az egykori Royal és a volt Vadászkürt Szállót, valamint számos magán- és bérházat tervezett.^[10] Emellett több Andrássy úti villa megtervezése is a nevéhez fűződik.^[11]

Az építő

Pucher József (1836–1904) magyar építész, építőmester volt. Elsősorban palotákat épített, de több erzsébetvárosi és terézvárosi bérház tervezőjeként is ismert, emellett ipari létesítmények és gyártelepek kivitelezéséért volt felelős.^[12]

Az építtető

Steiner Berthold (1828–1905) Knopp József festővel közösen 1854-ben alapított címfestő, cégtáblagyári vállalkozást. Akkoriban ez volt az ország legnagyobb ilyenfajta üzletágban tevékenykedő vállalkozása. Profitábilis jellegét a gyári munkára való szerveződés hozta, hiszen ércből öntött táblák gyártását végezték. Több sikeres külföldi megbízásuk is volt: abban az időben az összes osztrák vasúti- és biztosítótársaságnak ők voltak a gyártói és szállítói. 1905 tájékán nem létezett olyan magyarországi település, amelynek házszámait nem a Steiner és Knopp által vezetett vállalkozás készítette volna: „Magyarországban alig van város, melynek házszámait ne az ő telepe készítette”.^[13] Steiner Berthold vállalkozásának vezetése mellett rendszeresen részt vett hazai és külföldi iparosok szakmai kiállításain is. Sikeres üzletemberként ismerték, kiváló iparosként, aki élénk üzleti szellemmel és modern vállalkozási kedvvel vezette vállalkozását.⁹ Félévszázados munkásságának bizonyítéka, hogy 1870-ben az Országos Iparegyesület versenyképességi ezüstérmét érdemelte ki, illetve Magyar Arany Érdemkeresztet is kapott.^[14]

Steiner Berthold és neje, Bodánszky Cecília több Ó utcai telek tulajdonosai voltak a 19. század vége felé. A Lázár utca 20. – Ó utca 19. mellett az övéké volt még az Ó utca 6.^[15], 9.^{[16] [17]}, 12.^{[18] [19]} és 13.^{[20] [21]} szám. Ezek közül külön kiemelendő az Ó utca 12. Az oda épült bérház tervezésével Steiner Berthold 1886-ban újból Ray Rezső Lajost bízta meg.^[22]

A későbbi tulajdonosok, lakók, üzletek, vállalkozások

A 19. század végi, 20. század eleji Budapesti Czim- és Lakásjegyzékek alapján az épületben túlnyomóan kereskedők, hivatalnokok és iparosok éltek. Az idők során lakott itt ügyvéd, szülésznő, ékszerész, tanítónő, szobafestő, fodrásznő, ruhatáros, könyvelő, orvos, operaénekes, kárpitos, borkereskedő, hírlapíró, kávés, gépész, cipész, vaskereskedő, vegyész, magánzó, és utazó.^[23]

A 19. század végén itt működött a Fővárosi Kereskedő Ifjak Önképző Egyesülete^[24], valamint a Deák Ferenc Jótékonysági Egylet^[25] is, tagjaik rendszeresen tartottak zenés-táncos mulatságokat a házbeli helyiségekben.

Egyéb érdekességek a ház történetéből

A Lázár utca nevének eredete két dologhoz köthető: a 18-19. században a helyi birtokos Lázár-családhoz vagy az utcában működő Lazariánus-rendi ispotályhoz.^[26]

Az Ó utca a város legrövidebb nevű utcája. Nevének eredetéhez mulatságos történet tartozik. „Az 1700-as évek második felében Terézváros már létezett, és egyre több új utca keletkezett, amiket az itt élők ugyanúgy neveztek el, ha nem volt épp az adott új utcában egy névadásra alkalmas fogadó vagy kocsma, mert ha volt, akkor általában az lett a névadó. De ha nem volt, akkor minden új utcát Új utcára kereszteltek el, és az sem volt kizáró tényező, hogy ezen a néven volt már utca. Így a későbbi Ó utcát is a kezdeti időben Új utcának hívták. De csak addig, amíg a vele párhuzamos Zichy Jenő utca létre nem jött, mert először azt is Új utcának nevezték el. Két ugyanolyan nevű utca egymás mellett viszont már túl sok volt a derék terézvárosi polgároknak, így az egykori Új utcát nemes egyszerűséggel átkeresztelték Régi utcára (Alt Gasse). Ebből lett végül 1874-ben egyszerű tükörfordítással Ó utca.”^[27]

1944-ben Farkas Ákos budapesti polgármester a lakóépületet csillagos háznak jelölte meg. Az év júniusában kiadott rendelet értelmében az épület bejáratára hatágú sárga csillagot kellett helyezni. Főszabályként családonként egyetlen szobában kellett lakni, és a zsidó polgárok a sárga csillag viselésére voltak kötelezve.^[28] Ugyanazon év novemberében az itt élő zsidókat a budapesti gettóba telepítették át. Mivel a Magyar Állami Operaháznak szakmai kötődései voltak és vannak a lakóépülethez, az akkoriban a díszlettel foglalkozó operaházi munkatársak 1944 júniusában, rögtön a rendelet kiadása után levélben kérték a polgármestert, hogy csak az Ó utca felőli épületrészt jelölje ki csillagos háznak, a Lázár utcai oldalra ez ne vonatkozzon.^[29] Ennek egyszerű magyarázata az, hogy az operaházi dolgozók a Lázár utcai kaput használták rendszeresen a díszletek mozgatására.

Képek

Lázár utcai látképek

Ó utcai látképek

Knopp és Steiner munkái

Érdekes újsághirdetések:

Pápai és Szajkó, RADCO angol motorkerékpárok vezérképviselete (többféle hirdetés van, talán ezek a legszebbek):

https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_Motorsport_1929/?pg=545&layout=s

https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_Motorsport_1929/?pg=30&layout=s

Motorosok! Használjatok FERBA kézmosószert:

https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_Motorsport_1929/?pg=608&layout=s

LEITNER LIPÓT BUDAPEST, VI, LÁZÁR UTCA 20. – Gillar „IDEAL“-ablakok gyártása:

https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1911/?pg=333&layout=s

Ráadásként egy idézet, mely szerint Ady is rendszeresen járt itt, és a Lobogó Ady-emlékszámának ugyanezen oldalán még egy kedves kép is van arról, ahogy díszletet hordanak a raktárból az Operaházba (vagy vissza a raktárba):

Lázár utca 20.

Hajnalban, az első derengéssel áradt szét a bableves illata. Fűszeres volt, zamatos: gyógyszer. Orvosolt gyomrot, italos hangulatot egyaránt.

Az épület földszintjét az Operaház díszletraktára foglalja el. A nap minden szakában forgalmas kis utcán gyakori a dugó. Amikor a színpadról az óriás, festett vászonfalakat áttolják az úttesten, percekre leáll a forgalom. Az itt járatos autóvezető nem dudál, nem türelmetlenkedik, a napi hajsza kényszerű, ám jóleső pihenőjének fogja fel.

A ház lakói egykedvűen szemlélik, miként rombolja nap mint nap a nehezen szerzett illúziókat a reflektorfénytől, rivaldától megfosztott díszlet, amely estéről estére korokat, városokat, csodákat és meséket idéz. Senki sem emlékszik közülük arra, hogy majd minden pirkadatkor itt, a Bableves csárdában adott randevút egymásnak a napfölkelte és Ady…

forrás: Müller Tibor: Éjféltől hajnalig, In: Lobogó, 1977. 19. évf. 46. sz. pp. 16-17. (URL: https://adt.arcanum.com/hu/view/Lobogo_1977_07-12/?pg=700&layout=s)

[1] Budai Kriszta: Hej, tulipán, tulipán! – virágmotívumok Budapest épületein. Kultúra.hu, 2021. március 28. [link]

[2] Budapest, VI. kerület Terézváros örökségvédelmi hatástanulmány – Ó utca 19. és Lázár utca 20. adatlapja

[3] Budapest fővárosi helyi védettségű építészeti öröksége (FHV): VI. kerület, Lázár utca 20. (Ó utca 19.) védettségi adatlapja. [link]

[4] Budapest Főváros Levéltára, Építő Bizottmány (ÉB) (1861-1873) HU BFL – XV.17.b.312 – 281/1871

[5] Budapest Főváros Levéltára, Építő Bizottmány (ÉB) (1861-1873) HU BFL XV.17.b.312 – 2228/1872

[6] Kőrösi József: Az 1872. évi budapesti építkezések. Budapesti Statisztikai Közlemények 8, 1873. p. 9.

[7] Kőrösi József: Az 1873. és 1874. évi budapesti építkezések. Budapesti Statisztikai Közlemények 12, 1875. p. 11.

[8] Ajpek Judit, szül. Palóc, lakó elmondása alapján (1977 óta Lázár utcai lakos)

[9]  Budapest Főváros Levéltára, Építő Bizottmány (ÉB) (1861-1873) HU BFL XV.17.b.312 – 281/1871

[10] Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon L–Z. Akadémiai Kiadó Kiadó, Budapest, 1982. p. 490.

[11] Ray Rezső Lajos szócikk, Wikipédia. [link]

[12] Pucher József szócikk, Wikipédia. [link]

[13] Steiner Berthold. Magyar Ipar, 1905. 26. évf. 53. sz. p. 1138.

[14] Pester Lloyd – Abendblatt, 1905. december 22. p. 2.

[15] Pesti Napló, 1896. november 21. p. 16.

[16] Adressen-Kalender von Pest, Ofen und Altofen für das Jahr 1873. Légrády fivérek, Pest, 1873. p. 157.

[17]Adressen-Kalender von Pest, Ofen und Altofen für das Jahr 1874. Légrády fivérek, Budapest, 1874. p. 161.

[18] A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1886., 1887. és 1888. évi működéséről, Budapest, 1890. p. 169.

[19] Tolnay Lajos (szerk.): Tolnay Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898, Budapest 1897. p. 819.

[20] Adressenbuch von Budapest. Légrády fivérek, Budapest, 1875. p. 155.

[21] Adressen-Kalender von Pest, Ofen und Altofen für die Jahre 1871 und 1872. Légrády fivérek, Pest, 1871. p. 140.

[22] Fővárosi ügyek. Az Épitési Ipar, 1886. 10. évf. 23. sz. p. 246.

[23] Budapesti Czim- és Lak(ás)jegyzék különböző évfolyamai alapján, kb. 1888-től 1916-ig

[24] Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1894 (8. évfolyam). Franklin-Társulat, Budapest, 1893. p. 228.

[25] Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1890 (6. évfolyam). Franklin-Társulat, Budapest, 1890. p. 205.

[26] Ráday Mihály, Buza Péter, Mészáros György: Budapest teljes utcanévlexikona, Budapest, 1998

[27]Wágner Gábor: Hogyan nevezzelek? – Budapesti utcanevek eredete I. We Love Budapest, 2022. január 14. [link]

[28] Csillagos ház szócikk, Wikipédia. [link]

[29] Budapest Főváros Levéltára, Polgármesteri Ügyosztályok Központi Irattára (1930-1950) HU BFL IV.1409.c.1944.IX/02783 – 00046-00047. [link]