Bethlen Gábor tér 2. Bethlen Téri Zsinagóga

Az épület
A Bethlen Gábor téri zsinagógát 1931-ben alakították ki az 1873-ban átadott, eklektikus stílusú épületben. Mivel maga a zsinagóga az egykori Izraelita Siketnémák Országos Intézetében működik, a két intézmény történelmét érdemes együtt kezelni. A tér helyén az 1700-as években mezőgazdasági művelés alatt álló telkek voltak, egy dűlőút haladt rajta keresztül. Az 1800-as évek közepétől már egy-egy házat is lehetett találni a környéken. Budapest 1872. évi szabályozási tervében a tér maga is szerepelt, és folyamatosan épült ki a mai alakja. 1879-től Bethlen térnek nevezték, 1931-től Bethlen Gábor térnek hívják.[1]

Izraelita Siketnémák Országos Intézete (1890–1910)
Kép forrása: BFL [HUNGARICANA] [levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_d_1_07_040]

Fochs Antal a világtól elvonultan élő, takarékos agglegény volt, egyben nagy emberbarát. Végrendeletében a Pesti Izraelita Hitközségre nagyobb összeget hagyományozott azzal a feltétellel, hogy abból siketnémák számára fenntartott oktatási intézményeket nyissanak és működtessenek.[2] Akaratának megfelelően 1876 májusában elkezdődött a Bethlen téren az építkezés Freund Vilmos tervei alapján; a kivitelezést Kauser János cége végezte. 1877 novemberében Grünberger Lipót igazgatásával megkezdte munkáját az Izraelita Siketnémák Országos Intézete. A maga nemében második volt az országban a váci intézet után, de úttörő abban, hogy azonnal bevezették a hangos beszéd tanítását. 1926-ban a létszám és a költségek optimalizálása érdekében az intézet több másik intézménnyel együtt a Mexikói út 60.-ba költözött.[3] Ezután az épületben elemi iskola működött.[4]

Szemelvény forrása: EGYENLŐSÉG, 1887. 6. évf. 44. sz. p. 2. [HISTORICAL JEWISH PRESS]

Az épületben 1935-ben pászka teherhordó liftet alakítottak ki. Ezt a belső átalakítást az évtizedek során több követte. A második világháború előtt az épületben működött a Chevra Kadisa segélyező szervezet, amelynek feladata a temetkezésekkel kapcsolatos segítségnyújtás és a felmerülő feladatok ellátása volt.[5] 1940-ben itt kezdte meg működését a Pártfogó Iroda, amelynek tevékenysége az 1938-39-es zsidótörvények után vált szükségessé. A rendelkezések alapján körülbelül 750 ezer magyar ember számított zsidónak. A törvények hatására megalakult az OMZSA, az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció, amelynek végrehajtó szerveként a Pártfogó Iroda végezte a napi munkákat, amelyek között olyan szociális tevékenységek voltak, mint „anya- és csecsemővédelem, a gyermekfoglalkoztatás, a fogyatékosok gondozása, a nyaraltatás; napközi otthonok, munkaiskolák, tanoncotthonok szervezése; az aggok ellátása, a szeretetotthonok patronálása”. Nyújtottak személyes, tárgyi és anyagi segítséget is. Ők segítettek továbbá a kivándorlásban. Az iroda 1945-ig működött, de befolyása és lehetőségei egyre csökkentek az idő előrehaladtával.[6]

Az Izraelita Siketnémák Intézete belső képei (1907)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: AN056990B]

1944-től az épületben jelölték ki a Zsidó Tanács egyik szükségkórházát. Az intézmény a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt állt, így kevésbé vált a nyilas csapatok támadásának célpontjává. Jelentősége a gyógyításon túl abban állt, hogy 10-20000 pengőért bárki számára adott volt a lehetőség, hogy beteggé nyilvánítsák és ide kerülhessen. Itt a gettóban tapasztaltakhoz képest nem voltak ugyan jobbak a körülmények, de sokkal nagyobb esély nyílt a túlélésre. 1944 telén, december 28-án támadták meg a nyilasok az itt élőket. Fosztogattak, bántalmazták őket, és 20-25 férfit elhurcoltak és ki is végeztek. Ugyanakkor ez volt az egyetlen támadás, amelynek során bárkit elvittek az intézményből. Őket leszámítva minden „lakó” túlélte a holokausztot.[7] A háború során az épületet több száz találat érte, a második emeletet le is kellett zárni. Az éhezés és az embertelen körülmények ellenére itt körülbelül 2000 ember talált menedékre a legsúlyosabb években.[8]

1945-ben az iskolában megszűnt a felekezetek szerinti oktatás.[9] Ugyanezen év márciusában megalakult a DEGOB, a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság, amelynek három fő tevékenységi köre volt. Egyrészt igyekezett felkutatni a külföldön rekedt magyar zsidókat és megszervezni a hazatérésüket. Másrészt szociális tevékenységet folytatott, nagy szerepe volt a holokauszt áldozatainak segélyezésében. Harmadrészt pedig ki kell emelnünk dokumentációs munkájukat, amelynek során rögzítették minden hazatérő deportált és munkaszolgálatos ismereteit az élőkről és a holtakról, emellett felvettek a visszaemlékezéseikről egy jegyzőkönyvet. Ennek milyensége függött annak felvevőjétől és alanyától is: születtek néhány mondatos elbeszélések, de sokoldalas, igen részletes beszámolók is.[10]

Az Izraelita Siketnémák Intézete belső képei (1907)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: AN056990B]

Tudjuk, hogy 1945–1950 között biztosan innen végezte áldásos tevékenységét az 1926-ban alapított Budapest VII. ker. Izraelita Nőegylet is. Az egyesület céljai között szerepelt a betegek és elesettek segítése, de működtettek a gyermekek számára egész napos megőrzőt is, ahol nemcsak vigyáztak a 3–6 év közötti kicsikre, de foglalkoztató programokkal igyekeztek támogatni fejlődésüket és letenni közösségi létük alapjait. Ezenfelül népkonyhát is üzemeltettek.[11][12]

Hirdetés forrása: EGYENLŐSÉG, 1921. 40. évf 6. sz. p. 7. [HISTORICAL JEWISH PRESS]

1956-tól az akkor Bárczi Gusztáv vezetésével működő Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola (1975-től Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola) költözött az épületbe. 2000-ben a házat visszakapta az izraelita hitközség, a főiskola pedig egy Ecseri úti épületbe költözött.[13]

Manapság az épület kisebb hányadában zsinagóga, míg nagyobb részében a McDaniel College Budapest működik. A főiskola gazdaságtani, politikatudományi, kommunikációs, pszichológiai és művészeti képzéseket nyújt, és amerikai diplomát ad a végzett diákoknak.[14]

A zsinagóga
Már az Izraelita Siketnémák Országos Intézete működésének idején volt imaszoba, illetve kápolna az épületben, de az 1920-as évek végén felmerült az igény, hogy zsinagógát is kialakítsanak a közelben élő, jelentős számú zsidó felekezetű lakos számára. Ennek helyét a bal oldali szárnyban jelölték ki, a korábbi tornatermek helyén.

Bejegyzés forrása: FACEBOOK [Bethlen téri Zsinagóga • Heichal Jehuda]

A zsinagóga terének kialakításával azt a Baumhorn Lipótot bízták meg, aki pályafutása során 19 teljes zsinagógát és 10 zsinagóga-átépítést tervezett meg. Ő a munkába vejével, Somogyi Györggyel együtt vágott bele 1931-ben. Ez volt élete utolsó építészeti munkája; 1932 júliusában bekövetkezett halála előtt még láthatta a munkálatok befejezését.[15] Ekkoriban két olyan építkezést vezényelt Baumhorn, amelyek erősen hatottak ezen zsinagóga kialakítására: egyrészt a Csáky utcai zsinagóga bővítése 1925–27 között, másrészt a nyíregyházi zsinagóga építése 1924–32 között. Ezek az épületek sok közös jegyet hordoznak a Bethlen téri zsinagógával. Baumhorn Lipót lényegében nem változtatta meg az épület külsejét. Arra, hogy zsinagóga található benne, csak az ajtó feletti héber felirat, a 118. zsoltár 20. verse és Mózes kőtáblái utalnak.[16] A gyönyörű belsőre viszont nagy figyelmet fordított: egyik legjelentősebb eleme természetesen a mizrah fal a tóraszekrénnyel és a timpanonos baldachinnal.[17]

A hitközség a zsinagógát az 1980-as évek közepén kapta vissza, és 1985-től indult újra a hitélet.[18] A szertartásrend a status quo ante hitvallást követi. A szomszéd ház földszintjén található az a terem, ahol télen a szertartásokat tartják, de kultúr- és közösségi programoknak is otthont ad.[19] A zsinagóga kertjében két emlékművet találunk. Az egyik a Zsidó munkaszolgálatosok emlékműve, amely a főépület előkertjében látható, ék alakú, végén Dávid-csillag formájú hasítékkal ellátott zárókővel. A közepén egy bronz fácska áll. Felirata: „…fegyvertelen álltak az aknamezőkön…”. Az emlékmű felavatásakor kimondásra került az is, amiről korábban nem lehetett beszélni: a munkaszolgálatos emberek jó részének haláláért nem az ellenség, hanem a saját honfitársaik feleltek, sokszor tevőlegesen is.[20]

A másik a zsinagóga mellett található Zsidó mártírok emlékműve. Ez az utca szintje alatt körülbelül másfél méterrel, a támfalba építve látható. Három fülkéből áll, felirata magyarul és héberül: „1941 – EMLÉKEZZÜNK”. A táblákon 356 név és egy olimpiai ötkarika szerepel; utóbbi alatt a „BRAUN/CSIBI/JÓZSEF” nevek. Mindkét mű alkotója Baráz Teréz, 2009-ben készültek.[21]

Manapság
A zsinagógában az 1985-ös ismételt birtokba vétel óta zajlik a mindennapi vallási élet. 1988–2015 között Deutsch Róbert főrabbi vezette a hitközséget, amely ekkor sokat visszanyert korábbi fényéből. A néhai főrabbi vezetése alatt a zsinagóga kiegészült egy díszteremmel, az udvarra pedig játszótér került. Megszervezte a szilárd minjent,[22] amelynek szó szerinti jelentése: tíz felnőtt férfi. A zsidó vallás szerint ennél kisebb lélekszámú csoport már közösséget alkot, amely az imádsághoz is szükséges. Legalább tíz férfi minden reggel megjelenik a Bethlen téri templomban, szombatonként többen is, hogy a közös imát elvégezzék.

Bejegyzés forrása: FACEBOOK [7színvilág]

Deutsch Róbert főrabbi halála után fia, Deutsch Péter vette át a Bethlen téri hitközség vezetését. A minjen működése továbbra is zavartalan. Facebook-oldalt működtet a közösség, hogy tagjai a lehető legkönnyebben tarthassák a kapcsolatot egymással. Különféle rendezvényeket szerveznek: közösen ünneplik a vallási ünnepeket, saját programokat kínálnak a családoknak, gyerekeknek, és helyet adnak a Zsidó Kulturális Fesztivál programjainak is. A pezsgő társasági élet alapja pedig a zsidóság, az a közös hit és vallás, amely e közösség tagjait igazi nagy családdá formálta.

Baumhorn Lipót
1860.12.28-án született Kisbéren, egy győri tanító gyermekeként. Fiatal volt még, amikor 1867-ben Andrássy Gyula előterjesztette a zsidók egyenjogúságáról szóló, úgynevezett emancipációs törvényt, amelynek eredményeképp minden korábbi, az izraelita lakosokkal szembeni kirekesztő vagy megkülönböztető rendelet eltörlésre került.[23] Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Baumhorn zavartalanul végezhesse a tanulmányait és híres építésszé válhasson.

Baumhorn Lipót (1932)
Kép forrása: WIKIMEDIA COMMONS [Brunga]

Iskoláit Győrben, majd Bécsben végezte. Ausztriai tanulmányai során a historizmus mesterei nagy hatást gyakoroltak rá. A diákévek végeztével Budapestre költözött. Szembesült azzal, hogy két meghatározó irány közül kell választania: a historikus, akadémikus jellegű vagy az újító, nemzeti hatásokat megfogalmazni akaró szecessziós közegben dolgozhat. Előbbit Alpár Ignác, utóbbit Lechner Dénes és köre fémjelezte. Baumhorn utóbbi mellett döntött, Lechner Ödön és Pártos Gyula irodájában helyezkedett el. Az osztrák mestereken (Ferstel és Weyr) túl szecessziós mestereinek művészete mélyen hatott rá, későbbi munkáiban is láthatjuk a kezdeti impulzusok megjelenését. Az irodában 1883–94 között dolgozott.[24] Pályája során 19 zsinagóga teljes tervezését, 10 átalakítását vagy felújítását tervezte meg; ezenfelül további, nem vallási célú intézmények rajzai köthetők a nevéhez. Az első zsinagógája az esztergomi volt – az épület későromantikus stílusban készült 1888-ban.

Baumhorn ekkoriban tervezett világi építményeket is. Ilyenek voltak – a teljesség igénye nélkül – a Millenniumi Kiállítás Papír- és Sokszorosítóipari csarnoka, illetve különböző bérházak. Később, az 1910-es évek körül készült el a Csata utcai Általános Iskola, Szeged-Csongrádi Takarékpénztár, a temesvári Merkúr- és a Lloyd-paloták. Az 1900-as évek elejére saját jogon is jó hírű építésszé vált. Innentől datálhatjuk pályája második korszakát. Míg az elsőre a mór és egyéb keleties hatások beépítése és a neoreneszánsz volt a jellemző, második korszakát a szecesszió határozta meg. Egyik fő művének a szegedi Új zsinagógát tekinthetjük, amely 1903-ban készült el. Ez a világ negyedik legnagyobb zsinagógája, 1340 ülőhellyel rendelkezik. Építészetileg nagyon sok stílust felvonultatott rajta Baumhorn, ezzel is jelezve a zsidóság asszimilációs képességét. A templom kupolája és imafala egyedülálló.[25]

Szeged, Jósika utca, Új zsinagóga (1964)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 114334; orig: BAUER SÁNDOR]

Harmadik, egyben utolsó alkotói korszakát az első világháború végétől számíthatjuk. Ekkortól már csak egyházi épületeket tervezett. Az 1920-as évek közepétől egyre többször dolgozott együtt vejével, Somogyi Györggyel. Utolsó munkájuk a Bethlen téri zsinagóga kialakítása volt, amelyet 1931-ben fejeztek be. Halála szülőfalujában, Kisbéren érte 1932. július 8-án. A Kozma utcai zsidó temetőben lévő síremlékét, amelyen az általa tervezett zsinagógák sora szerepel, veje tervezte.[26]