Programs of the house

Akácfa utca 15-23.

+7
  • Parcel Number:

    34388, 34389, 34390, 34391
  • Photo:

    Jobb Tímea
  • Research:

    Brogyányi Eszter
  • Volunteers:

    BKV Zrt., Konyher Mária Terézia

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A Beszkárt székház egy több iroda-, műhelyépületből és garázsból álló épületegyüttes, amely 1926-ban épült a Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt. megbízásából, akiknek ugyanezen évtől van a tulajdonában a budapesti tömegközlekedés. Az épületet a vállalat magasépítési osztálya, az utcai homlokzatot és a belső berendezést pedig Wälder Gyula tervezte. A neobarokk stílusú épület kivitelezése ifj. Waller József irányításával történt. A székházat az építése óta többször is átalakították az elmúlt évtizedek alatt, illetve megannyiszor hozzáépítettek, valamint modernizálták.[1] Itt található a főváros kevés fennálló páternosztere közül az egyik.


A BSZKRT székházának Akácfa utcai homlokzata (1934)
Kép forrása: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Budapest Gyűjtemény [HUNGARICANA] [leltári szám: bibFSZ01531600]

| „A főépület ötemeletes, magastetős és középfolyosós építmény, ami összekötő szárnnyal kapcsolódik az alacsonyabb, oldalfolyosós rendszerű és jóval egyszerűbb melléképületekhez. A páternosztert, a körülötte forduló háromkarú főlépcsőt és a lifteket a főbejárat tengelyében helyezték el, az utcai és az udvari szárny csomópontjában. Az Akácfa utcai főhomlokzat hármas tagolású, de az átépítések során további három tengellyel bővült. Közepén a hét tengelyes, rusztikus pillérekkel tagolt középrizalit emelkedik ki, amelynek centrumában a főkapu áll. Az első és a második, illetve negyedik és az ötödik emelet között vízszintes hornyolású osztópárkány húzódik. A magasföldszint és az első emelet szintjét műkő burkolattal látták el, az erkély feletti részt pedig levakolták. A vörös műkőkeretes ablakoknál a felsőbb szintek díszítő elemei az álerkélyek. Így az épület egyfajta kompozit-barokk, sohasem volt, de lehetséges palotahomlokzatot alkot. Az épületegyüttes keretes kapuzatú, félköríves főbejáratát, két oldalán egy-egy szárnyas kerékkel, a főváros címere koronázza. Az eredeti épület bal alsó sarkában lévő kocsibejárót pedig az ornamentális díszítésű kőkeret felett elhelyezett, korona alakú foglalatban világító lámpa emeli ki. A főkapun belépve a dongával fedett, márványburkolatú lépcsőfeljáró és faburkolatú előcsarnok fogadja a látogatót. A páternoszter mellett balra indul felfelé a rózsaszínű műmárvány faburkolattal ellátott főlépcső, amelynek ívét sárgaréz fogódzó követi.” Az első emeleten található az ülésterem, a vezérigazgatóság, a titkársági iroda és a kistanácsterem. „Az épület negyedik emeletén van az erősen átalakított karzatos díszterem, amely eredetileg színes műmárvány falpillérekkel és egy vörös rácsozatú kandallóval fogadta a vendégeket.”

Az épület bútorait anno a legendás Lingel és fiai céggel készítették. Az 1970-es években a Beszkárt épület adott helyet a Stúdió K avantgárd színtársulat előadássorozatának, amely a korszak színházkultúrájának kiemelkedő eseménye volt.[2]

Képek forrása: Ország-Világ, 1926. 47. évf. 31-32. sz. p. 233-234. [ARCANUM]

Még 1936-ban az épület Kertész utca 16. szám alatt lévő része egyemeletes lakóház volt, amelynek a földszintjén Pesti Ernő és Pesti Emil birtokolt egy műhelyt. Szintén ebben a házban kérvényezte Fazekas Sándor, hogy egy varróműhelyt létesíthessen.[3] Ekkor már az épület első emeletén, illetve a Kertész utca más házaiban bérelt irodákat a BHÉV központi igazgatása. 1934-ben irodahelyiségekké alakították át a székház Akácfa utcai földszintjén lévő bérlet-jegypénztárát, amelynek az alagsorban létesítettek megfelelő helyiséget.[4] 1945 októberében bombatalálat miatt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa magasépítési osztálya és a Magyar Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztérium vasúti műszaki szakosztálya határozatot hozott, hogy fel kell mérni és újítani a Nagyatádi Szabó (ma: Kertész) utca 10. szám alatt lévő harmadik emeleti födém és lapostető részét. 1948-ban az Akácfa utcai rész földszintjét felújították és a dolgozók részére büfét, valamint klubhelységet létesítettek. 1950-ben a Nagyatádi Szabó utcai szövetkezeti boltot áthelyezték a volt tantusz raktár helyére.[5]


Videó forrása: YouTube [BKV]

1960-ban az első emeletre helyezték át az épületben található ebédlőt, tálalót és a fehér mosogatót - az így felszabadult alagsor helyet adott egy korszerűbb konyha kialakítására, amely megfelelt a korabeli egészségügyi előírásoknak. Az étterem és a konyha összekötésére ételfelvonót alakítottak ki, amely motorral és kézzel is üzemeltethető. Ezt a Magyar Felvonógyár Tervezési osztálya tervezte. 1961-ban új csatornázási rendszert létesítettek, amely korszerűbben vezeti el a konyhából a szennyeződést. Ez az átalakítás azért volt szükséges, mert az akkori feltételeket már nem elégítette ki a vízelvezetés. Ez év tavaszán a Kertész utcai irodákat nagyban át akarták alakítani. A földszinten a meglévő irodahelyiségeket és a női WC-t egymásba akarták csatolni, hogy újabb irodákat és egy telefonközpontot alakítsanak ki ezekből. Az irodahelyiség parkettaburkolatot kapott, a telefonközpont pedig hézagmentes padlóburkolatot. Az első emeleten a zenetermet irodahelyiséggé tervezték alakítani, hajópadló parketta burkolattal és egy-egy mosdó kialakításával. A harmadik emeleten az akkori irodákat ketté akarták osztani, továbbá a negyedik emeleten a fénymásoló és a tervtár helyiségét külön akarták választani egy válaszfallal, hogy részben iroda, részben fénymásolóhelyiség legyen. Az udvari szárnyban lévő irodát is ketté akarták választani, ezenkívül a távirda melletti helyiséget is le akarták választani és kifesteni azt. Azonban néhány hónap múlva menetközben felmerülő műszaki módosításokat eszközöltek, így csak az alábbi átépítések valósultak meg: a földszint változatlan maradt, az egyes leválasztások csak vékonyabb 6 cm-es téglából dróthuzal merevítésű fallal valósultak meg és a negyedik emeletre még terveztek egy mosdót, de azt végül nem lehetett kivitelezni. Ugyanezen az emeleten az elválasztásokat előtér kialakításával kellett megoldani. 1966-ban a kerületi tanács engedélyezte, hogy egy hatszemélyes, 450 kg teherbírású felvonót létesítsenek az épületben. 1970 októberében telefonközpontot létesítettek, így felhasználásra került a Kertész utcai főbejárattól a kocsibejáróig terjedő földszinti terület és a HÉV irattár területe ennek az utcának a traktusában. Kétezer vonalas telefont szereltek fel, két gépteremmel, erősáramú helyiséggel, kezelőszobával, kezelői pihenőhelyiséggel, műszerészszobával, irodával és raktárral, öltözővel és mosdóval, akkumulátorhelyiséggel, savkamrával és szellőzőgépházzal. 1977-ben hatvan napon belül kötelezték a székház vezetését, hogy a raktárhelyiségek ajtajára megfelelő szellőzést alakítsanak ki, vagy a hideg- és melegvíz-csövek falon történő átnedvesedésének tömítését oldják meg. Ez év június 3-án kicserélték a régi körforgót, vagyis páternosztert, amely 2400 kg teherbírású lett, 30 személyt képes szállítani és 0.25m/sec a sebessége. 1979-ben a Kertész utcai áramátalakító épületében székházi tornatermet alakítottak ki 10 főre közlekedővel, előtérrel, öltözővel, zuhannyal és mosdóval, szertárral és egy takarítókamrával. 1980-ban az áramátalakító emeletet átépítették túlzsúfoltság miatt, és felette plusz egy irodaszintet alakítottak ki. Az új szintet a székház Kertész utcai szárnyával egy fedett és zárt közlekedő köti össze. A szintkülönbséget lépcsők kialakításával oldották meg.[6]


Wälder Gyula (1884-1944) magyar építészmérnök
Kép forrása: Wikimédia Commons [Tambo]

Wälder Gyula a két világháború közötti időszak igen kedvelt építésze volt, számos más épület kötődik a nevéhez. A fővárosban járva több historizáló, neobarokk stílusú épületével találkozhatunk. A háború utáni restaurációs tervei pedig nagyban meghatározzák Eger, Balassagyarmat és Gyöngyös belvárosának képét, de több köz- és magánépülete áll Szegeden és Miskolcon is.[7]

Events of the house