This content is not yet translated to English. Please let us know, if you can contribute to this website with translations, which we highly appreciate.

1/1
Content

    Data and description

    A korszakra jellemző szoba-hallos lakásokkal, utcaszinten üzlethelyiségekkel kialakított bérház, márvánnyal borított előterében art decós részletekkel. 1944-ben csillagos, vatikáni védett ház volt.

    Az épület
    A Balzac (volt Légrády Károly) utca 48/a szám alatt található ötemeletes bérház egy két homlokzattal rendelkező saroképület. Egyik homlokzata a Hollán Ernő utcára, míg másik, a Balzac utcára néz, bejárata utóbbiból nyílik. Az épület össztömege jól illeszkedik a Szent István-park környéki utcák házai közé, amely elsősorban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által kiadott, 1928-as városrendezési rendelet egységesítő törekvésének köszönhető. Ebben ugyanis viszonylag szigorúan meghatározták a következőket:

    | „a telkek keretesen, illetve csatlakozó udvarokkal építendők be; az épületek párkánymagasságának 25 m-nek kell lennie, amely magassággal földszintet és hat emeletet lehet emelni; az épület homlokzatát egy-egy telektömbön egységesen és összhangzatosan kell kiképezni és legalább is nemes vakolattal ellátni; a homlokzatok részletes rajzát az építési engedély kérése előtt külön kell engedélyeztetni.”[1]


    Szent István park (képeslap, évszám ismeretlen)
    Kép forrása: MKVM [HUNGARICANA]

    A ház Balzac utcai homlokzatát négy tengelyesként értelmezhetjük: a második tengelyt egy rizalit alkotja (rajta négy nyílással), amelyhez közvetlenül kapcsolódnak mindkét oldalról minden emeleten az erkélyek, amelyekre egy ajtó és egy ablak nyílik. A jobb oldali legszélső tengelyt különálló erkélyek sora jelenti, ugyanilyen nyíláskiosztással. A Hollán Ernő utcai fronton balról jobbra haladva megismétlődnek a Balzac utcai erkélyek, majd egy páros ablak, végül a három nyílással tagolt rizalit és egy körülbelül ezzel azonos szélességű üres falszakasz következik. A rizaliton a nyílásokat mindkét oldalon fehér falsáv keretezi. A pinceszintre eredetileg raktárt, mángorlót, kazánházat és szénraktárt terveztek, amelyek a második világháború ideje alatt óvóhelyként is szolgáltak a lakók számára. Ma részben lakók által használt tárolóként, részben szuterén üzlethelyiségként funkcionálnak ezek a terek. A főbejárattól jobbra és balra eredetileg 1 nagyobb és 4 kisebb üzlethelyiséget alakítottak ki, ezek közül ma 3 egybenyitva adja azt a nagy sarok-üzlethelyiséget, amelyben jelenleg bicikliüzlet működik. A bejáraton belépve egy tágas, elegáns kialakítású, márvány-borította előcsarnokba érkezünk, ahonnan egy házmesteri lakás, majd néhány lépcsőn fellépve 2, az épület többi emeletére is jellemző elrendezésű, szoba-hallos lakás nyílik. Az épületben jelenleg is az eredeti, kulcsos rendszerű, látszóaknás lift működik, amely a környék szinte összes későmodern lakóházában megtalálható volt. Emeletenként 4-4, szoba-hallos lakást terveztek a házba, a padlásszinten pedig szárítóhelyiséget, mosókonyhát, mángorlót, illetve egy sarkon átforduló, nagyméretű tetőteraszt alakítottak ki.

    Az épület használatbavételi engedélyét 1937 októberében kapta meg Kovács Béla építtető háztulajdonos, azzal a feltétellel, hogy a Légrády Károly (ma: Balzac) utcai járdát és úttestet helyreállítja, a Hollán utcai járdát pedig 30 napon belül leaszfaltozza.[2]

     Újlipócia és a Balzac utca
    Az utca első nevét – Korall utca – Újlipótváros kiépülésekor kapta 1897-ben, amelyet 1934 júliusában neveztek át a Pesti Hírlap alapítójáról Légrády Károly utcára. Végül az 1850-ben elhunyt író halálának századik évfordulóján Balzac utcára keresztelték.[3]


    Az Újpesti rakpart és az épülő Újlipótváros látképe a Margitsziget felől. (1928)
    Kép forrása: FORTEPAN [képszám: 42403; adományozó: MZSL/OFNER KÁROLY]

    Újlipótvárost délről a Szent István körút, keletről a Váci út, nyugatról a rakpart szegélyezi, északi határa azonban sokak szerint vitatható.

    | „A szigorúbbak állítják: a Balzac utcán túl már nincs újlipóti élet. Mások a Csanádyra vagy a Victor Hugóra voksolnak. Az engedékenyebbek még az Ipoly utcát, sőt a Drávát is Újlipótvárosnak tartják. Csak abban van egyetértés, hogy a Kárpát utcai panelvilág már túl van az Óperencián”

    – írja Újlipócia című könyvében Bächer Iván.[4]

    Újlipótváros építészeti együttesének ma is ismert képe a világgazdasági válság tetőzését követően, az 1930-40-es években alakult ki, vegyesen historizáló, art deco és modern stílusban.[5] Habár a kerületben álló bérházak többek között olyan építészek tervező munkáját dicsérik, mint Hofstätter Béla, Domány Ferenc, Ligeti Pál, Kósa Zoltán, Hikisch Rezső, Málnai Béla vagy Jánszky Béla,[6] az épületek külső megjelenése a korszakra jellemző modern építészet átlagos színvonalát tükrözi. Szerb Antal szavaival élve:

    | „Két szoba hall az egész városnegyed, dacosan, fiatalosan és lendülettel leplezik lakói halavány életük egyetlen őszinte valóságát: hogy nincsen pénzük, senkinek.”[7]

    Különlegességeket, az átlagosnál drágább megoldásokat, kifinomult részleteket inkább a belsőépítészeti megoldásokban (lépcsőházak, előcsarnokok, kapualjak) találhatunk.[8]

    Az építész
    A Balzac utca 48/a tervezője, Krausz Gábor (1875. november 25. – 1958?) építészmérnök, építőmester, bérházak, színházak, szanatóriumok, szállodák tervezője. Felesége, Hofsätter Malvin az építész Hofsätter Béla testvére volt. Közel 60 épülete ismert, „Ginczler Hermanhoz hasonlóan spekulációs bérházépítészettel foglalkozott. Neobarokk épületei részleteit többször ismétli házról-házra. Csak 1935 után tért át a modern építészetre, újlipótvárosi bérházaira kívül párizsi elegancia, a belső terekre gazdag anyaghasználat jellemző.”[9] Az építészről viszonylag kevés forrás áll rendelkezésre, a századforduló környékén leginkább apósával, Hofstädter Guttmann uzsorással közös csalási ügyeiről írtak az újságok. A Népszava 1905. november 30-ai számában például százötvenezer koronára rúgó tartozása – mely főként ki nem fizetett munkásai béréből jött össze – miatt elrendelt letartóztatásáról írt.[10] Úgy tűnik azonban, hogy a csalási ügy(ek) nem ejtett(ek) nagy csorbát az építész hírnevén, 1912-13-ban nagyszabású beruházás fűződött Krausz nevéhez: a Rákóczi út 51. szám alatt álló franciaudvaros bérház tervezése, amelyet bizonyos források szerint Krausz épp Hofsädter Guttmannak épített. Habár a kritikák szerint „Krausz tetszetős külsővel leplezte az olcsó megoldásokat”,[11] az épület máig ismert, különösen a homlokzatán elhelyezett Rákóczi-szobrairól.[12]


    Szemelvény forrása: A budapesti és a környékbeli távbeszélő-hálózatok előfizetőinek és nyilvános állomásainak betűrendes névsora 1912. szeptember. Budapest. Budapesti M. Kir. Posta- és Távirdaigazgatósága. 1912. p. 278.

    A század első évtizedeiben Krausz leginkább Stettner Gusztáv építész társaként, jellemzően építőmesterként kerül említésre – így például az I. ker. Attila út 49., Váralja utca 5. alatt található Gamauf-bérház (1902),[13] a Hűvösvölgyi út 77. szám alatt található eklektikus villa,[14] vagy a 20-as években a Royal Orfeum nevű mulatóhely első emeletén működő Papagáj kabaré belsőépítészeti díszítése esetében. Utóbbiról a korabeli sajtó a következőképp fogalmazott:

    | „Budapest szenzációja: az igazán világvárosi Papagály (sic!) két nagystilű budapesti építész munkáját dicséri. Amerikai gyorsasággal, mindössze három hét alatt építették Stettner Gusztáv és Krausz Gábor építészek a régi Redoute-ból az uj Papagályt. Hatszáz jelentékeny építészeti munka hirdeti eddig szerte az országban Stettner és Krausz cég nagyszerű képességeit, de a Papagály még a legkritikusabb szakembereket is meglepte, mert a helyiség építészeti szempontból a legfrappánsabban van megoldva. A kompozíció bátorsága érdekes és eredeti; egészben pedig finom és szolid. Stettner és Krausz építészek olyan becses és finom munkát végeztek a Papagály helyiségének megteremtésénél, aminőről még nagyon sokat fognak beszélni ugy a fővárosban, mint a külföldön, ahová hamar híre jut.”[15]

    A Balzac utca 48/a szám alatt található bérház tervein Krausz pecsétje és aláírása mellett Ginczler Herman (1899–1961) építőmester és építészmérnök neve is szerepel – ő feltételezhetően építőmesterként vett részt a munkálatokban.[16]

    A ház lakói
    A környék sok más épületéhez hasonlóan a Légrády Károly utca 48/a is zsidók részére kényszerlakhelyként kijelölt ún. csillagos ház volt 1944-ben, lakásai között néhány vatikáni, diplomáciai védettséget is élvezett – az itt lakók zömének volt valamiféle védőlevele, védőútlevele. Ez azonban csak névlegesen szolgált védelemként, 1944 nyarától teléig sokakat hurcoltak el és végeztek ki a nyilasok a ház lakói közül – közülük csupán egynek, Kovács Ilonkának emléktáblát is állítottak a ház előterében. A ház 2014-ben részt vett az OSA Archívum Csillagos házak 1944-2014 című kutatásában[17] és az ehhez kapcsolódó megemlékezés-sorozatban, amelynek alkalmával egy túlélő, Falus Gabriella mesélt az 1944 telén ebben a házban megélt eseményekről:


    Videó forrása: YOUTUBE [osa csillagoshazak]

    Szintén itt, a Légrády Károly utca 48/a harmadik emeletének egyik zsúfolt lakásában élt családjával együtt 1944 telén Timár György író, költő, újságíró (1929–2003) is. Gyermek és kora című, önéletrajzi ihletésű írásait tartalmazó kötetében ő is írt az 1944. november-decemberében történt eseményekről.[18]

    A ház első lakóiról biztos információ nem áll rendelkezésre, egy 1939-es telefonkönyv tanúsága szerint azonban többek között cégvezetők, gyári képviselők, Schwartz Árminné, a Park lllatszertár tulajdonosa, Stwertka Ignác, a Magyar Királyi Posta nyugalmazott főfelügyelője, dr. Hoffmann Ida gyermekorvos, Szilárd Ferenc töltőtollkereskedő, valamint Wágner S. Sándor gyümölcs- és déligyümölcskereskedő is a ház lakói között voltak, míg a 40-es évek közepén itt volt telephelye Barta Sándor bor- és terménykereskedőnek is.

    Do you know something about this house? Share with us at the budapest100@kek.org.hu email address!

    References

    1. Harrer Ferenc: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1930-1940. Athenaeum Kiadó, Budapest, 1941. p. 136.
    2. FELTÖLTÉS ALATT
    3. Rátonyi G. Tamás: Az 1930-as évek utcanévügyei képekben. Budapesti Utcanévblog, 2018. február 17.
    4. Bächer Iván – Teknős Miklós: Újlipócia. Abovo Kiadó, Budapest, 2014. p. 7.
    5. Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet. I. rész. Publio Kiadó Kft., Budapest, 2016. p. 24.
    6. FELTÖLTÉS ALATT
    7. Szerb Antal: Budapesti kalauz. Marslakók számára. Löbl Dávid és Fia, Budapest, 1935. [online változat]
    8. FELTÖLTÉS ALATT
    9. Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet. I. rész. Publio Kiadó Kft., Budapest, 2016. pp. 142-144.
    10. Törvényszék: Munkások hiénái. Népszava, 1905. 33. évf. 246. sz. p. 9.
    11. Barkoczi Péter: Még egy séta a Rákóczi úton. Budapest, 1977. 15. évf. 7. sz. p. 34.
    12. Vincze Miklós: Több mint száz éve néz már át Rákóczi Ferenc a fővárosi házak felett. 24.hu, 2017.08.05.
    13. I. kerület, Attila út 49., Váralja utca 5. A Gamauf-bérház. Mészáros és tornász. UrbFace weboldal.
    14. Lina. Köztérkép weboldal.
    15. Kérdés és felelet: Mi lesz, ha egy ujságiró verietét csinál? Abból siker lesz! Megnyilt az uj Royal-Orfeum. Színházi Élet, 1924. 14. évf. 36. sz. p. 31.
    16. Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet. I. rész. Publio Kiadó Kft., Budapest, 2016. p. 88.
    17. XIII. kerület, Balzac utca 48/a. Csillagos házak 1944-2014 weboldal.
    18. Timár György: Gyermek és kora. Önéletrajzi mozaik. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2000. [online változat]

    Happened earlier

      • 2019 May 5
        Sunday
         
      • 16:00
         
      • 13:20 - 16:00
         
        Családi
        Kulturális
        Max & Kata koncert az udvaron

    Houses nearby