Programs of the house

Bécsi kapu tér 2-4. [Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára]

view on map
Becsi_kapu_ter_2_4 Becsi_kapu_ter_2_4 +10
  • Function:

    közgyűjtemény
  • Opening hours:

    SZOMBAT-VASÁRNAP 10:00–18:00 // SATURDAY-SUNDAY 10:00-18:00
  • Researched:

    2022
  • Parcel Number:

    6623, 6624, 6625, 6626, 6627, 6628
  • Photo:

    Dragon Tamás
  • Research:

    Budapest100, Magyar Nemzeti Levéltár
  • Volunteers:

    Fényes Erika, Miklós Dániel, Palcsó Anna

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Az Országos Levéltár már száz éve uralja a Bécsi kapu tér látványát, egyben őrzi a magyar államiság kulcsfontosságú dokumentumait: a legrégebbi itt őrzött irat 1109-ből származik, azonban története Szent Istvánig nyúlik vissza. A Pecz Samu által tervezett historizáló épület egyedülálló, mivel kizárólag levéltári célokra épült 1913 és 1923 között.

A Levéltár épületének rövid története

Előzmények

Az ország, azaz a magyar rendek levéltára (Archivum Regni) 1756. évi alapításakor a pozsonyi országházban talált otthonra. Innen 1784-ben a feloszlatott klarissza apácarend budai kolostorának épületébe, a budai országházba költözött, ahol a levéltári használatra átadott helyiségek már a beköltözéskor is szűkösnek bizonyultak. A Magyar Királyi Országos Levéltár létrehozásakor, 1874-ben fölmerült egy önálló levéltári épület felépítésének terve.

Pauler Gyula (Zágráb, 1841. május 11. – Badacsonytomaj, 1903. július 6.) 1863-ban szerzett jogi, majd bölcsészdoktori oklevelet a pesti egyetemen. 1874-ben országos főlevéltárnokká nevezték ki. Az ő útmutatásai alapján, az akkor legkorszerűbb elvek alapján, és a legmodernebb technológia alkalmazásával készültek el az Országos Levéltár épületének tervei. Évtizedeken keresztül állhatatosan szorgalmazta a terv megvalósulását, azt azonban már nem érhette meg, hogy fáradozásainak eredményeként felépült az ország első, kifejezetten levéltári célokat szolgáló épülete.

Pecz Samu ( (Pest, 1854. március 1. – Budapest, 1922. szeptember 1.) műegyetemi tanár csak 1912-ben kapott megbízást a Bécsi kapu téren lévő ún. bosnyák laktanya helyére építendő levéltár terveinek elkészítésére. A híres építész, akinek nevéhez számos budapesti középület megalkotása fűződik, Pauler elképzelései és a nemzetközi tapasztalatok alapján romantikus, historizáló stílusú épületet tervezett. A munkaszobákat és a reprezentációs helyiségeket az U alakú épület középső részén helyezte el, az iratraktárak pedig az oldalsó szárnyakban kaptak helyet. A várfal felőli oldalra egy, a központi fűtés kéményét rejtő torony került. A torony és az épület Budapest ostroma alatt, 1945 telén olyan sérüléseket szenvedett, hogy a tornyot már nem állították helyre. Az építkezés 1913 őszén kezdődött meg, befejezését és a beköltözést azonban az első világháború (1914–1918) és az azt követő pénzügyi nehézségek lehetetlenné tették.

A fordulat Klebelsberg Kuno (Magyarpécska, 1875. november 13 – Budapest, 1932. október 12.) kultuszminisztersége idején következett be. Bethlen István kormányának nagyformátumú művelődéspolitikusa minden befolyását latba vetve törekedett az építkezés befejezésének előmozdítására.

A levéltár Csánki Dezső (Füzesgyarmat, 1857. május 18. – Budapest, 1933. április 29.) főigazgatósága alatt, 1923-ban költözhetett be palotájába. Csánki a budapesti egyetemen, 1879-ben szerzett tanári diplomát. 1881-től az Országos Levéltár munkatársa, 1919-től főigazgatója volt. Az 1920-1930-as években a Gyűjteményegyetem alelnöke, az MTA másodelnöke, 1923-tól a Levéltári Közlemények szerkesztője. Történetíróként jelentős történeti földrajzi és helytörténeti művek szerzője.

Az épület

Az épület külső kőszobrászati munkáit Mikola Ferenc készítette, a tető díszes cserepei a pécsi Zsolnay gyárban készültek. A gazdag belső díszítést Langer Ignác készítette és Klebelsberg elképzeléseinek megfelelően alakították ki. A miniszter a falképek témáit személyesen egyeztette Dudits Andor (1866–1944) festőművésszel, akit 1925–1929 között elvégzett munkájáért állami nagy aranyéremmel jutalmaztak.

Az épületet 1945 telén, a főváros ostroma idején számos tüzérségi és bombatalálat érte. Ennek következtében a keleti, Bécsi kapu felőli oldalon egy raktár teljesen elpusztult, a nyugati szárny egy része és a kutatóterem romba dőlt, a torony pedig olyan súlyosan megrongálódott, hogy annak helyreállítása többé nem volt lehetséges. Még be sem fejeződtek az újjáépítési munkálatok, mikor 1956. november 6-án harckocsi–gránát találta el a nyugati szárnyat, aminek következtében egy raktár teljesen kiégett, és a tűz két másik raktárra is átterjedt. A teljes helyreállítás 1961-re fejeződött be. A tető a nyolcvanas években újra az eredetihez hasonló cserépborítást kapott, amely a pécsi Zsolnay gyárban készült. A szekkókat az 1970-es évek második felében restaurálták.

A leírás forrása: Magyar Nemzeti Levéltár honlapja

 

Events of the house