A ház programjai

Bécsi kapu tér 2-4. [Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára]

megtekintés a térképen
Becsi_kapu_ter_2_4 Becsi_kapu_ter_2_4 +10
  • Épület funkciója:

    közgyűjtemény
  • Nyitvatartás:

    SZOMBAT-VASÁRNAP 10:00–18:00 // SATURDAY-SUNDAY 10:00-18:00
  • Kutatva:

    2022
  • Helyrajzi szám:

    6623, 6624, 6625, 6626, 6627, 6628
  • Fotó:

    Dragon Tamás
  • Kutatás:

    Budapest100, Magyar Nemzeti Levéltár
  • Önkéntesek:

    Fényes Erika, Miklós Dániel, Palcsó Anna

Leírás

Az Országos Levéltár már száz éve uralja a Bécsi kapu tér látványát, egyben őrzi a magyar államiság kulcsfontosságú dokumentumait: a legrégebbi itt őrzött irat 1109-ből származik, azonban története Szent Istvánig nyúlik vissza. A Pecz Samu által tervezett historizáló épület egyedülálló, mivel kizárólag levéltári célokra épült 1913 és 1923 között.

A Levéltár épületének rövid története

Előzmények

Az ország, azaz a magyar rendek levéltára (Archivum Regni) 1756. évi alapításakor a pozsonyi országházban talált otthonra. Innen 1784-ben a feloszlatott klarissza apácarend budai kolostorának épületébe, a budai országházba költözött, ahol a levéltári használatra átadott helyiségek már a beköltözéskor is szűkösnek bizonyultak. A Magyar Királyi Országos Levéltár létrehozásakor, 1874-ben fölmerült egy önálló levéltári épület felépítésének terve.

Pauler Gyula (Zágráb, 1841. május 11. – Badacsonytomaj, 1903. július 6.) 1863-ban szerzett jogi, majd bölcsészdoktori oklevelet a pesti egyetemen. 1874-ben országos főlevéltárnokká nevezték ki. Az ő útmutatásai alapján, az akkor legkorszerűbb elvek alapján, és a legmodernebb technológia alkalmazásával készültek el az Országos Levéltár épületének tervei. Évtizedeken keresztül állhatatosan szorgalmazta a terv megvalósulását, azt azonban már nem érhette meg, hogy fáradozásainak eredményeként felépült az ország első, kifejezetten levéltári célokat szolgáló épülete.

Pecz Samu ( (Pest, 1854. március 1. – Budapest, 1922. szeptember 1.) műegyetemi tanár csak 1912-ben kapott megbízást a Bécsi kapu téren lévő ún. bosnyák laktanya helyére építendő levéltár terveinek elkészítésére. A híres építész, akinek nevéhez számos budapesti középület megalkotása fűződik, Pauler elképzelései és a nemzetközi tapasztalatok alapján romantikus, historizáló stílusú épületet tervezett. A munkaszobákat és a reprezentációs helyiségeket az U alakú épület középső részén helyezte el, az iratraktárak pedig az oldalsó szárnyakban kaptak helyet. A várfal felőli oldalra egy, a központi fűtés kéményét rejtő torony került. A torony és az épület Budapest ostroma alatt, 1945 telén olyan sérüléseket szenvedett, hogy a tornyot már nem állították helyre. Az építkezés 1913 őszén kezdődött meg, befejezését és a beköltözést azonban az első világháború (1914–1918) és az azt követő pénzügyi nehézségek lehetetlenné tették.

A fordulat Klebelsberg Kuno (Magyarpécska, 1875. november 13 – Budapest, 1932. október 12.) kultuszminisztersége idején következett be. Bethlen István kormányának nagyformátumú művelődéspolitikusa minden befolyását latba vetve törekedett az építkezés befejezésének előmozdítására.

A levéltár Csánki Dezső (Füzesgyarmat, 1857. május 18. – Budapest, 1933. április 29.) főigazgatósága alatt, 1923-ban költözhetett be palotájába. Csánki a budapesti egyetemen, 1879-ben szerzett tanári diplomát. 1881-től az Országos Levéltár munkatársa, 1919-től főigazgatója volt. Az 1920-1930-as években a Gyűjteményegyetem alelnöke, az MTA másodelnöke, 1923-tól a Levéltári Közlemények szerkesztője. Történetíróként jelentős történeti földrajzi és helytörténeti művek szerzője.

Az épület

Az épület külső kőszobrászati munkáit Mikola Ferenc készítette, a tető díszes cserepei a pécsi Zsolnay gyárban készültek. A gazdag belső díszítést Langer Ignác készítette és Klebelsberg elképzeléseinek megfelelően alakították ki. A miniszter a falképek témáit személyesen egyeztette Dudits Andor (1866–1944) festőművésszel, akit 1925–1929 között elvégzett munkájáért állami nagy aranyéremmel jutalmaztak.

Az épületet 1945 telén, a főváros ostroma idején számos tüzérségi és bombatalálat érte. Ennek következtében a keleti, Bécsi kapu felőli oldalon egy raktár teljesen elpusztult, a nyugati szárny egy része és a kutatóterem romba dőlt, a torony pedig olyan súlyosan megrongálódott, hogy annak helyreállítása többé nem volt lehetséges. Még be sem fejeződtek az újjáépítési munkálatok, mikor 1956. november 6-án harckocsi–gránát találta el a nyugati szárnyat, aminek következtében egy raktár teljesen kiégett, és a tűz két másik raktárra is átterjedt. A teljes helyreállítás 1961-re fejeződött be. A tető a nyolcvanas években újra az eredetihez hasonló cserépborítást kapott, amely a pécsi Zsolnay gyárban készült. A szekkókat az 1970-es évek második felében restaurálták.

A leírás forrása: Magyar Nemzeti Levéltár honlapja

 

A ház programjai