Gabona utca 2. lakóház

A földszintet a bejárathoz képest három lépcsőfokkal lejjebb helyezték, ezáltal azt alagsorrá lehetett minősíteni. Így lett az első emelet magasföldszint és az egész ház háromemeletes. Az alagsor felirata – egy nőalak szobra mellett – ma is látható a lépcsőházban.

A Budapest Székesfőváros Polgármestere nevében, a polgármesteri III. ügyosztály javaslata alapján a bemutatott terv szerinti építésre az engedély 1936. szeptember 3-án lett megadva.[1]

A többször módosított tervek után, 1937-ben épült lakóházban a pince és a földszint felett 4 emeletet (magasföldszint + 3 emelet) és magastetőt találunk. Az épületben jelenleg 15 lakás, 4 üzlet (raktárral) és egy kommunális trafó található. Ez utóbbi a pincében van.

A mai Liliom utca – Soroksári út – Tinódi utca – Vaskapu utca által határolt területen a kiegyezés körüli térképeken már szerepel a molnárok és sütők gőzmalma (tőle közvetlenül délre a Gizella, illetve a Concordia gőzmalom működött ugyanebben az időben).[2] Középső-Ferencvárosban a malmok környékén elhelyezkedő területek egyszerre épültek be, ezért is lett egységes az utcák képe.[3] A korabeli térképek tanúsága szerint a mai Gabona utca éppen az említett molnárok gőzmalmának egykori hátsó traktusával egy vonalban helyezkedik el.

Az 1930-as évek gazdasági változásai Budapesten és így Ferencváros arculatán is jelentkeztek: ahogy a lakóövezet, a „belváros” terjeszkedett, úgy szorultak egyre kijjebb az ipari övezetek, és egyúttal a korábban sűrűbben beépített területeken is új utcákat jelöltek ki, hogy szellősebbé tegyék a városszövetet (ilyen például a VII. kerületi Barát utca is, amely ugyancsak bauhaus jellegű, modern házakkal épült be ebben az időszakban).

A változó igények a funkcionalitás felé terelték az építészeket, megjelent a bauhaus. Ugyanakkor a bauhaus stílus nem csupán újfajta tömegformálást jelent, hanem racionálisan átgondolt lakáshasználatot is. A körfolyósós bérházak helyett megszületett az a háztípus, ahol egy zárt lépcsőházból szintenként jellemzően három lakás nyílt. Ez a típus vált a középosztály igényeit kiszolgáló lakás prototípusává: két szoba, hall, személyzeti szoba.

Érdekesség, hogy bár a Gabona utcai ház homlokzata díszesebb, mint a szomszéd házaké – köszönhetően a tervező Weidlinger Tibornak –, de alaprajzában maradéktalanul megfelel a kor elvárásainak.

Utólagosan két lényeges átalakítás történt a házban. Az eredeti 5 üzletből egyet, a trafó felettit lakássá alakítottak át. A padlás szintjén eredetileg mosókonyha és mángorló volt, a mosógép megjelenésével azonban ezeket egyre kevesebbet használták. A közös mosókonyhából így csinált szükséglakást az Ingatlankezelő Vállalat. Később a tetőtér egy részének hozzácsatolásával, a mosókonyha átépítésével egy korszerű, 55 m2-es tetőtéri lakás lett a néhai szükséglakásból.

Érdekes, hogy a tervrajzok szerint „Liliom sörbárként” elnevezett vendéglátóipari egység egészen 2016-ig működött, ki tudja, miért Zsiráf sörbárként – cégtábláját megőrizték a ház lakói.

A ház – telefont birtokló – lakóiról az egyik első forrásunk egy 1939-es telefonkönyv, amely szerint itt élte mindennapjait többek között Chikán Olga állami polgári iskolai tanítónő, akinek nem más volt a bátyja, mint ilinyi Chikán Béla (1891–1963), Pesterzsébet első és egyben egyik legjelentősebb polgármestere.[4] Chikán Olga 1892-ben született Kunhegyesen id. Chikán Béla és Némethy Jolán második gyermekeként.[5] Valószínűleg bátyjával együtt kerülhetett Budapestre, ahol elvégezte a tanítónőképzőt: a Budapesti Magyar Királyi Állami Erzsébet Nőiskola értesítőjében 1914-ben elsőéves,[6] 1916-ban pedig harmadéves, azaz végzős tanulóként szerepel a Polgári Iskolai Tanítóképző Intézet növendékei között, a mennyiségi és természettudományos szakcsoportban.[7] Az Ajtósi Dürer soron működő intézményből[8] Pesterzsébetre került ő is. Az itteni Szent Erzsébet Polgári Leányiskola értesítőjéből a következőket tudjuk meg róla: 1934-ben az iskola rendes tanára volt és a Lord Rothermere utca 9. alatt lakott,[9] mindössze 3 órát hiányzott betegség vagy családi okok miatt,[10] számtant tanított,[11] és 18 éves tanítói pályafutását teljes egészében ebben az intézményben töltötte.[12] Hivatásából természetesen fakadt, hogy eléggé későn ment férjhez: 1940. június 27-én kötött házasságot Csoma Kálmánnal (1886–1956) [13] – lehetséges, hogy éppen e frigy miatt költözött a Belvárosba. Ezután sajnos nem tudunk többet az életéről.

1940-ben már biztosan a Gabona utca 2. alatt lakott Mezlényi Egon csendőrhadnagy is,[14] aki a II. világháború alatt egészen a századosi rangig jutott. [15] A háború alatt kiadott honvédségi közlönyökből értesülhetünk áthelyezéseiről, életének azonban egy másik eseménye kapott széles sajtónyilvánosságot: mind eljegyzéséről, mind pedig házasságkötéséről számos lap cikkezett. A Magyar Rendőr 1940. január 1-jén írta meg, hogy eljegyzést kötött dr. Krisztinkovich Antal magyar királyi rendőrfőrtanácsos lányával, Erzsébettel,[16, 17] majd pontosan egy évvel később képpel is illusztrált beszámolót közöltek a frigy létrejöttéről.[18] Az 1943-as budapesti telefonkönyv szerint a „kedves mamát”, azaz Meiszlinger Róbertnét is a Gabona utcai lakásban találjuk bejelentett lakosként, ami valószínűleg a háborús állapotok miatt alakult így.[19] Reméljük, hogy miután visszatért a háborúból, már csak olyan, kevésbé érdekes ügyek kavarták fel Mezlényi Egon életét, amiről például az Autó magazin írt 1948 tavaszán: nevezetesen, hogy elvesztette a jogosítványát, amit emiatt érvénytelenítettek. [20]