Katona József utca 27. [Phönix-ház] lakóház

The Phönix House is functionally and legally considered eight buildings: a complete block bounded by four streets. Inside the block, there is a recently renovated garden which—although the original fountain in the center is no longer present—serves as a wonderful resting place for the residents. On the ground floor of the building are commercial premises, among which the pharmacy on Pannónia Street still retains its original interior.

Az OTI és a MABI hatalmas ügyfélkörének árnyékában számos magán biztosítótársaság is működött Magyarországon, közöttük a Phönix Életbiztosító Társaság és a tulajdonában lévő Turul – Magyar Országos Biztosító Rt. Ezek a biztosítótársaságok gyakran fektették ingatlanba a befektetők pénzét. Így került a tulajdonukba a Duna partján álló Thonet-ház, amelyet még a híres hajlítottbútor-gyártó család építtetett 1869-ben. És ők építtették fel a Pannónia utca – Katona József utca – Tátra utca – Raoul Wallenberg utca (azelőtt: Phönix utca) által határolt jókora tömbön azt a lakóházat is, amely ma is itt áll.[1] Építése villámgyorsan zajlott le: 1928 júliusától 1929. augusztus 1-ig, tehát egy év alatt teljesen elkészült. A nyolc lépcsőháznak köszönhetően nincsenek nyitott folyosók, minden lakás lépcsőházból nyílik. Eredetileg 146 bérlakás volt benne,[ 2] de azóta felszabdalásukkal még több lett. A hatemeletes ház keretes beépítéssel épült, belül méretes belső kertre lelhetünk. A tömb két oldalán, a két főbejárat felett a társaságok nevei és az azokat megjelenítő madarak láthatók ma is: a Turul és a Phönix.[3]

Kép forrása: Pesti Napló Képes Melléklete, 1929. 5. évf. 40. sz. p. 10. [ARCANUM]

A házat Jónás Dávid (1871–1951) építész tervezte testvérével, Jónás Zsigmonddal (1879–1936). Jónás Dávid 1871-ben született Budapesten, a Műegyetemen tanult építésznek, majd Bécsben König professzornál a Fellner és Helmer építészirodában és Dick Rudolf műépítész irodájában is dolgozott. 1900-ban vált önállóvá. Tervei között említhetők a Magyar Általános Hitelbank tisztviselőinek Böszörményi úti bérpalotája, a Tolnai Világlapja épülete (Dohány utca 10-14.), Budapest Székesfőváros Jászberényi úti bérháza, a Phönix Biztositó bérháza a Pannónia utcában, a Magyar Általános Ingatlan Bank Vilmos császár (ma: Bajcsy-Zsilinszky) úti bérháza.[4] A ház vasbeton szerkezetét Gergely Jenő tervezte, aki 1901-ben a Műegyetemen szerzett diplomát, majd Zielinszky Szilárd irodájában dolgozott. 1908-ban társasirodát nyitott, főleg vasbeton tervezésekkel foglalkozott. Közel ezer épület vasbeton vázát tervezte meg az egyre sikeresebbé váló iroda: köztük a Párisi Nagy Áruház, a Gellért fürdő és szálló, az Astoria szálló, a debreceni Aranybika szálló, a siófoki, mátyásföldi és kolozsvári víztornyok, a Kvassay-zsilip, a lillafüredi Palotaszálló szerkezete is az ő terveik szerint épült.[5] A Phönix-ház kivitelezése az Ast Ede és Társai Vasbetonépítési Rt. vállalkozásában valósult meg,[6] a kertet a Margitsziget parkosításában is közreműködő Jonke Kálmán tervezte.[7]

Kép forrása: Pesti Napló Képes Melléklete, 1929. 5. évf. 40. sz. p. 11. [ARCANUM]

Kép forrása: Magyar Építőművészet, 1931. 31. évf. 4-6. sz. p. 31. [SZTE Miscellanea]

A bécsi székhelyű, 1882-ben alapított Phönix korának egyik legnagyobb biztosítótásasága volt, szinte minden baj ellen lehetett náluk biztosítást kötni. Huszonegy országban voltak jelen, mígnem beütött a krach. A harmincas évek közepére több biztosítótársaság is csődbe jutott: ekkor lett vége itthon az Ankernek, amelynek Alpár Ignác tervezte egykori székházán, a Deák téren ma is kivehető még a felirat. A bécsi székhelyű Phönix Életbiztosító Társaság tulajdonában levő Turul – Magyar Országos Biztosító Rt-t az Anker vette át, a Phönix csődje okozta kár mérséklésére a magyar állam pénzügyi felügyelete is közbelépett. Sorsát végül egyik társaság sem kerülhette el: a második világháború után sorra szüntették meg vagy államosították a magán biztosítótársaságokat. A Turul az Állami Biztosító része lett.[8]

A modern tömegformálású háztömb két átellenes oldalán historizáló díszítményekkel ékített főkapukkal épült. A földszint felett kettős párkány, a negyedik emelet fölött hangsúlyos, vastag párkány keretezi a homlokzatot. Az ötödik emelet feletti zárópárkány egyben a hatodik emeleti erkélyek mellvédjeként is szolgál. A Pannónia utcai és a Tátra utcai homlokzat közepén találjuk a két főbejáratot, ezek díszesen faragott műkőből készültek, rajtuk a Phönix, illetve Turul feliratokkal. Legfelső részükön egy-egy timpanon tetején egy főnix, illetve turul szobrával emelkednek ki a földszint és az első két emelet magasságában. Az udvari oldalon a tetőtér is beépített. A szürkére vakolt sarkok bástyaszerű rizalitokkal kiemeltek. A sarokszekciókban szintenként négy lakás, a középső szekciókban szintenként két lakás épült.[9]

Szemelvény forrása: Pünkösdi Andor (szerk.): Mindent tudok – Az Ujsag könyve 11. Az Ujsag Rt., Budapest, 1932. p. 195. [ARCANUM]

A földszinten számos üzlethelyiség található, ezek közül kettő mondható igazán idősnek. A kezdetek óta itt működik egy húsbolt, amely a háború előtt a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetének húsboltja volt. Az átellenes oldalon a gyógyszertár régi bútorzata érdemel figyelmet.[10] A régi redőnyökön, rácsokon még fellelhető a Haas & Somogyi felirat. Az alsó szinteken az első években egy zsidó elemi iskola üzemelt, amely aztán 1940-ben a Hollán Ernő utcába, a későbbi zeneiskola épületbe költözött.[11] Az átadáskor még margitszigeti termálvizet ihattak az itt lakók, ez folyt a csapból, de ezt idővel megszüntették.[12]

A ház egyik legnagyobb értéke, hogy mivel egyetlen tömb, egyetlen társasház, így belső kertje nincsen felszabdalva, egyetlen parkként, egységesen maradt meg. A hatalmas platánfák kellemes árnyékot biztosítanak, a ház zártsága pedig az utca zaját szűri ki. Valamikor még egy kis szökőkút is volt a kert középpontjában[13] – benne Körmendi Frimm Jenő szobra, egy guggoló női akt volt látható[14] –, de ez már nincs meg.

A ház emléktáblái az egykor itt lakókról mesélnek:
– Itt élt 1962 és 2003 között Moldován Stefánia (1929–2012) operaénekes.
– Itt élt Gábor Miklós (1919–1998) Kossuth-díjas színművész.
– Itt élt és alkotott Bence György (1941–2006) filozófus.
– Itt lakott Vámos László (1928–1996) Kossuth-díjas színházi rendező.
– Itt élt Bakó Márta (1920–2013) színművésznő, a József Attila Színház alapító és örökös tagja.
– Itt élt Tátrai Vilmos (1912–1999) Kossuth-díjas hegedűművész, a Tátrai vonósnégyes alapítója.
– Itt élt Szekeres György (1914–1973) publicista és műfordító, a francia ellenállás kiemelkedő személyisége.

Az itt szereplő leírás a Fővárosi Blogon is megjelent.
Papp Géza: Titkos udvar Újlipóciában: a Phönix-Turul ház. Fővárosi Blog, 2020.09.18.