Zárt ház

Keleti Károly utca 39.

  • Architect:

    Árkay Aladár
  • Built:

    1924, 1925
  • Builder:

    nincs adat
  • Function:

    katolikus templom
  • Researched:

  • Parcel Number:

    12859
  • Research:

    Timár Réka

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A Krisztus Király templom a maga sajátos nyelvén szól az emberekhez, melyben keveredik számtalan dialektus, ahogy talán 1926-ban így lehetett ez az emberek fejében is. Ilyen módon végül is mindenkihez szólni tud: magyarságával, pompájával, híveinek tettrekészségével, amit falaiba építve hordoz, ecsetvonásokkal, színekkel, zenei hangokkal vagy a hit által. Ki-ki válassza nyitott szívvel azt a nyelvet, amelyen keresztül meg tudja érteni a templom bizalmasan elsuttogott szavait.

A Rákócziánum
Az eredetileg gimnáziumi kápolna céljából épült templom története szorosan összefügg a mellette álló, egykor Rákócziánum Érseki Katolikus Gimnázium névre hallgató (ma II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, Keleti Károly utca 37.) oktatási intézmény történetével. Jelen kutatásnak ugyan nem képezi tárgyát a gimnázium építészettörténeti feltárása, ugyanakkor a történelmi sorsközösség révén megemlékezünk az iskoláról is.
A történet 1903-ban kezdődött, amikor egy fiatal és ambiciózus pap, Sebők Imre megalapította a Budai Mária Kongregáció Konviktusa nevű fiúnevelő intézetet. A konviktus (kollégium) fenntartására Katolikus Ifjúságot Pártoló Egyesület néven egyfajta polgári kört alapított, és hozzálátott az intézmény bővítéséhez, mely 100 fiút befogadó kollégiumot és gimnáziumot tartott fenn. 1906-ban Magyarország számára kiemelkedő esemény volt II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala. Az intézmény azzal fejezte ki a nagy fejedelem iránti tiszteletét, hogy felvette a Rákócziánum nevet, és később az egyesület is nevet váltott Rákócziánum Katolikus Gimnázium és Internátus Egyesület-re.[1] A kollégium kezdetben szűkös budai épületekben húzta meg magát.[2] 1907-ben egy másik intézmény is létrejött Érseki Katolikus Gimnázium néven Vaszary Kolos hercegprímás és Kohl Medárd adományainak köszönhetően, amely - megfelelő épület hiányában ideiglenesen - az I. kerületi Werbőczy utcában (ma Táncsics Mihály utca) lévő Zichy-palotában kezdte meg működését és amelynek fenntartója a kezdetektől a Rákócziánum Egyesület volt. A hercegprímás adományából került megvásárlásra a Keleti Károly utcai telek, amit a katolikus alap adományai támogattak, azonban az építkezés költségeit az Egyesület, illetve állami támogatás fedezte.[3] Miután a Keleti Károly utcai iskolaépület 1909-re elkészült, az Érseki Katolikus Gimnázium ebbe az új épületbe költözött, ezzel a két intézmény: az Érseki Katolikus Gimnázium és a Rákóczi Kollégium helyileg egyesült.[4] Az épület jelenlegi funkciója szempontjából, és a teljesség igényével megemlítendő egy a fentiekhez szorosan nem kapcsolódó oktatási intézmény is, a Budapesti Királyi Egyetemi Katolikus Gimnázium, amelynek eredeti székhelye az I. kerület Szép Ilonka utca 4. szám alatt volt. 1948-ban mind az Érseki Katolikus Gimnáziumot, mind pedig a Budapesti Királyi Egyetemi Katolikus Gimnáziumot államosították.

Az államosítás kapcsán, ha szomorú is, nézzünk bele egy kicsit ennek a sötét korszaknak a mélyébe, és idézzük fel, hogy egy korabeli diák hogyan emlékszik vissza az iskola átalakulására: „Hektikus idők jártak, a szerzetesi iskolák államosítása volt napirenden, a nyugtalan várakozás a gimnáziumban is érezhető volt, csak a Krisztus Király-templomban uralkodott béke és nyugalom, és a kollégium melletti hatalmas térségen délutánonként olyan csatakiáltások hallatszottak, mint az intézmény legderűsebb korszakában. Aztán eltűntek a paptanárok, s helyettük civilek jöttek, elképesztő volt a zűrzavar, szelíd lelkű rajztanárunk oktatta a matematikát (a törtekkel azóta is hadilábon állok), emlékszem egy borzalmas délelőttre, amikor a kertben kihantolták a sebtében eltemetetteket, anyák siratták katona fiaikat, leírhatatlan szag úszott a levegőben. Aztán a diákságot átvezényelték a Toldy Gimnáziumba: a Vár romos utcáin, rejtelmes alagutak fölött húzódó lépcsőkön araszoltunk.”[5]

A fent említett két intézményt (egy harmadik budai gimnáziummal) egybeolvasztották II. Rákóczi Ferenc Gimnázium néven, ahogyan a mai napig működik a Keleti Károly utca 37-es szám alatt. Érdekes módon a jelenlegi gimnázium elsődleges jogelődjének a Budapesti Királyi Egyetemi Katolikus Gimnáziumot tekinti.[6]

A budai Rákóczi-kollegium II. Oszlop u. 35. [Fénykép] / Bíró Pál fényk. és műny. Bpest. I. Úri u. 19.; [1905-1909]
A budai Rákóczi-kollegium II. Oszlop u. 35. 1905-1909 között. Bíró Pál felvétele. Kép forrása: FSZEK Budapest Gyűjtemény [Budapest-képarchívum]

A kápolnából lett templom
Térjünk azonban vissza a Rákócziánumhoz! A kezdetektől tervezték egy templom hozzáépítését az iskolához, méghozzá II. Rákóczi Ferenc emlékére, azonban az induló tőkéből erre már nem futotta. A tanulók kezdetben a kollégium kicsiny kápolnájában húzták meg magukat, ami 150 fős kapacitásával aligha tudta befogadni a 400 fős diákságot.[7] Az intézmény ádáz pénzgyűjtésbe kezdett, és bírta is az új érsek támogatását, ám sajnálatos módon csak elvi és nem anyagi tekintetben. Csernoch János hercegprímás gyakorlatilag minden anyagi segítséget határozottan visszautasított, az anyagi helyzet rendezését a fővárosra próbálta hárítani, nota bene megkérdőjelezte a kápolna felépítésének időszerűségét,[8] a világháború kitörése pedig végképp útját állta a további lépéseknek. Pokorny Emánuel igazgatósága tett pontot a templomépítés elnyújtott történetének végére, aki igen ügyesen, és talán már a megváltozott körülményekkel is jól élve előteremtette a szükséges fedezetet (javarészt gyűjtésből, kisebb részben a Vallásalap támogatásából, minimálisan a Főváros adományából), így a kollégium diákjai 1924-ben a saját kezükkel kezdték kiásni a templom alapjait.[9]

A gimnázium és kollégium diákjai elkezdik az alapok kiásását
A gimnázium és kollégium diákjai elkezdik az alapok kiásását. Kép forrása: Krisztus Király templom

Amíg kezdetben iskolai kápolna építése volt a cél, az időközben átalakult templomépítéssé, hogy azzal a környékbéli hívők igényeit is jobban ki tudják elégíteni. Ekkor még a sajtó Rákóczi Ferenc templomaként emlegeti az épületet.[10] Az alapkőletételre ugyanebben az évben, 1924. október 19-én került sor, a ceremónián részt vett József Ferenc királyi herceg és neje, Anna szász királyi hercegnő.[11] Árkay Aladár a munkát, amely a tervezést és a kivitelezést is magában foglalta, díjazás nélkül vállalta.[12] Szegő Árpáddal közösen felügyelték a kivitelezést.[13] A gyűjtések még az alapkő letétele után is folyamatosak voltak: még adománygyűjtő estélyt is rendeztek, ahol a Magyar Miatyánk, Schubert Ave Mariája és Csajkovszkij Chant sans parole-ja hangzott el. A rendezvény bevétele közel húszmillió korona volt (ez nem számított kimagaslóan nagy összegnek a korban), ami lehetővé tette az építkezés folytatását.[14] A templom külső részének teljes építési költsége másfél milliárd korona volt, a belső legalább még egy milliárdba kerülhetett.[15] Annak fényében, hogy mindezt a gazdasági válság és infláció éveiben kellett előteremteni, Pokorny Emánuel igyekezete még inkább nagyra értékelendő. 1926-ra, a fejedelem születésének 250-ik, a hamvak hazahozatalának 20. évfordulójára felépült a templom, és már az év elején, az épület teljes elkészülte előtt kikerült rá az emléktábla: „II. Rákóczi Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából épült 1926-ban”.[16] (A tábla ma már nem létezik.) Október 31-én Krisztus Király tiszteletére szentelte fel Csernoch János hercegprímás.

A Krisztus Király templom, mögötte a Rákócziánum épülete [1926 körül]
A Krisztus Király templom, mögötte a Rákócziánum épülete 1926 körül. Kép forrása: FSZEK Budapest Gyűjtemény [Budapest-képarchívum]

Hogyan is nézett ki egy felszentelési ceremónia és kik vettek rajta részt? „Csernoch János bíbornok-hercegprímás vasárnap, Krisztus királysága ünnepén szentelte fel a budai Rákócziánum új templomát. A fővarosban tehát ez az első templom, amely Krisztus királyságának ünnepét hivatott hirdetni. A hercegprímás előbb a templom harangját áldotta meg, azután hozzákezdett a templomszentelési szertartáshoz, amely alatt Nemes Antal címzetes püspök, Breyer István prelátus-kanonok, Kriwald Otto érseki főbiztos vezetésével a Rákocziánum paptanárai és a kapucinus atyák segédkeztek a főpásztornak. A felszentelést követő szentmisén megjelent József Ferenc főherceg feleségével és a közélet számos előkelősége. Ezután az intézet dísztermében, ünnepséget tartottak. Vasárnap délután litánia volt az új templomban, hétfőn, Mindszentek ünnepen Orsenigo Cesare pápai nuncius mondott szentmisét az új templomban.”[17]

Csernoch János hercegprímás kapucinus barátok kíséretében. Forrás: Magyarország, 1926. november 3., p. 10.
Csernoch János hercegprímás kapucinus barátok kíséretében. Kép forrása: Magyarország, 1926. november 3. p. 10.

Krisztus királyságának ünnepe újdonságnak számított ekkoriban, hiszen az csak 1925-től létezett a katolikus egyházban, mi több, épületünk gyakorlatilag a keresztény világ első Krisztus királyságának szentelt templomának számít![18] Érdekes, hogy a templom építése már javában zajlott, amikor 1925 végén az ünnepet a pápa kihirdette. Árkaynak ekkor már csak a belső tér adaptálása által volt lehetősége a templomot tematikailag az elnevezésével kapcsolatba hozni. Feladata tehát az volt, hogy olyan templomot építsen, amely: 1) praktikus szempontból kielégíti egy iskola kápolnájának funkcióját, 2) tiszteleg Rákóczi emléke előtt, 3) magyaros ízlésű, 4) mindemellett Krisztus királyságát is kifejezésre juttatja.[19] A kápolna 1948-ig tartozott a Rákócziánumhoz, ekkor az államosítás okán az egyház elveszítette az oktatási intézményeit, a templom felügyeletét pedig átvette az Országúti Szent István vértanú plébánia. A templom jelenleg az Országúti Ferencesek (budai ferences templom és kolostor) fíliája.[20] 2009 óta műemléki védettséget élvez.[21]

A Krisztus Király templom alapkőletétele 1924-ben. Forrás: Ország Világ, 1924. november 2. p. 322.
A Krisztus Király templom alapkőletétele 1924-ben. Kép forrása: Ország Világ, 1924. november 2. p. 322.

A tulipános láda kinyitja fedelét
A korabeli ízlésnek és politikai irányvonalaknak megfelelően a templomot kifejezetten magyaros stílusban képzelték el. Építésze Árkay Aladár volt, a korszak elismert és sokrétű művésze. Az épület stílusa többféle elemet is magába olvaszt, zömöksége, erődszerűen vastag falai és kisméretű nyílászárói a román kort idézik, csúcsíves ablakai a gótikába repítenek. Ugyanezt a hatást fokozza a kváderkövek alkotta textúra, ami egyben idézetként is felfogható a mester főművéből, a Fasori Református templomból, ugyanakkor a rózsaablak körül buján tekergő, bokorszerű tulipáninda enyhén szecessziós, elsősorban hamisítatlanul magyaros jelleget kölcsönöz az épületnek. Elkerülhetetlenül a kalotaszegi kapukra asszociálunk, ahol is a rozetták helyébe keresztény szimbólumok kerültek: balról X (khi) + P (rho) = Krisztus [22], jobbról M+R =Mária.[23] A csúcsíves bélletes kapu alapvetően gótikus jegyeket mutat, ugyanakkor a díszítő galambok megtörik az íveket, ezzel enyhítve a szigorú, vaskos hatást, egyben erőteljesen a kapu felé irányítják az arra járó fókuszát, belépésre sarkallva az embert. A főhajóhoz északról csatlakozó harangtorony és sisakja szintén az erdélyi népi építészetet idézi csakúgy, mint a délről csatlakozó, az Isten báránya-domborművet védő tető formája. Az épület egyszerű nyeregtetős, elrendezése háromhajós, a templomhajó harminc méter hosszú és tizenkét méter széles.[24] Nem láthatjuk már a tetőszerkezetben eredetileg helyet foglaló 3-3 „magyaros” világítóablakot, sem pedig a toronybejárat akkoriban „székely”-nek mondott kapuját.[25] A templom szentély felőli részéhez simuló kerek, bástyaszerű torony a karzatra vezető lépcsőt rejti. Több helyütt jellegzetesen magyar boglyaíveket látunk, amelyek egyszerre emlékeztetnek szénaboglyára, jurtára, vagy kemencére.[26]

Főhajó
A templomba belépve 12 pillér által megtámasztott árkádos tér fogad. A belső tér színvilágát a vörös, a kék és az arany határozza meg, utalva Rákóczi fejedelem lobogójának színeire (vörös-kék), ami többek között a faragott mennyezeten jelenik meg, ami geometrikus motívumaival egyszerre idézi a korszakban oly divatos art decót.[27] A mennyezetre adott egyfajta válaszul látjuk a padlózat vörös alapon fekete cementlapokból kirakott, katonásan feszes keresztmotívumait, illetve a padsorokat, amelyek Kós Károly-i hangulatot teremtenek, és megjelenítik a kapuzat fölötti tulipánbokorból „kimaradt” kalotaszegi kapuk rozettáit. A pillérek vörös-sárga színekben játszanak, és ókeresztény motívumokat vonultatnak fel, úgy mint: galamb, hal, bárány, majd Ószövetségi és Újszövetségi jeleneteket elevenítenek meg. A templombelső eredetileg a jelenleginél jóval markánsabb vörös-kék színekben pompázott, ezáltal valójában viszonylag sötét is volt. Az eredeti festésnek csupán néhány töredékét láthatjuk jelenleg az oltár előtt, valamint az orgonaszekrényben. Az élénk színek használata nem állt távol a korszakban hódító art deco irányzattól.[28] Érdemes vetni egy pillantást a templomhajó bejáratánál elhelyezkedő különleges gyóntatófülkékre, melyek ajtajai egyszerre hordoznak újfent kissé erdélyies, ugyanakkor art decóra emlékeztető motívumokat is, és különleges módon, falba vájt kisebb helyiségekbe vezetnek, melyek a gyóntatás funkcióját látják el. Megemlítendő, hogy a padok, a lámpák és az eredeti festés is Árkay iránymutatásai alapján készültek, magyarul a művész a templom egészének összhatása felett is őrködött.[29]

Oltár
A hajók kissé zömök, maszkulin karakterét remekül ellensúlyozva, szikrázó égszínkékjével és aranyával minden tekintetet magára vonz az apszis a magasan elhelyezett ruszkicai (Erdély) márványból készült főoltárral, és a mennyezeti üvegablakon keresztül megvilágított, Krisztus királyságát ábrázoló hatalmas velencei mozaikképpel.[30] A korabeli sajtó ekképpen méltatja: „Érdekes gondolat volt a szentélynek erősen felemelt nívója, valamint az oda koncentrált erősebb megvilágítás, miáltal az istentisztelet helye, a templom főrésze kiemelődik, s maga a szertartás a templom minden részéből jól látható.”[31] A templom legdominánsabb része tehát a szentély, azon belül is a mozaikkép, amely Nagy Sándor pompás munkája. A művész feladata nem volt kisebb annál, mint hogy a semmiből, kanonizált szabályok, jól bevésődött és ezáltal felismerhető formák megléte nélkül ábrázolja az akkor még vadonatúj fogalmat: Krisztus királyságát.[32] Ehhez, kihasználva a templom eleve enyhén bazilikális hatását, az ókeresztény Pantokrátor-ábrázolást vette alapul és alakította át [33], valamint a trecento freskók színharmóniáját is megidézi[34]. „A képen Jézust csillagok és bolygók veszik körül. Trónon ülve, karját széttárva tekint ránk. Lába alatt glóbusz, körülötte pedig a világ emberei és a mennyország angyalai hódolnak. Két imádkozó angyal királyi jelvényeket tart feléje, az egyik koronát, a másik jogart és országalmát.”[35] Hazánk egyik legnagyobb szecessziós mozaikképe a Velence melletti Muranóban készült.[36] A szentély ünnepélyességét fokozza az előtte feszülő boltíven elhelyezett egyedi megmunkálású, réz hatású, ámbár fából készült díszítőelemsor, ami hozzájárul ahhoz, hogy az apszis egyfajta lebegő, tér a térben benyomást keltsen. Az oltárképet keretbe foglalandó, két egyedi kivitelezésű, háromdimenziósnak tetsző cementfreskó díszíti a szentély oldalfalait, amelyek Schmigelschi Oktáv munkái: Rákóczi miséje és Szent Imre herceg találkozása Szent Mórral Pannonhalmán. A két festmény a templomról az intézményre tereli a figyelmet, egyrészt a névadóra, másrészt a korszakban oly népszerű, a vallásos fiatalok védőszentjére, Szent Imrére, akinek kultusza éppen a Horthy-korszak elején újul meg Magyarországon.[37] Ezeket az oltárképeket Fraknói Vilmos ajándékozta a templom számára.[38] Az oltár előtti diadalíven volt látható Stein Jánosnak nagyméretű falfestménye, amely a boldogságos Szüzet Magyarország Nagyasszonyaként ábrázolja magyar szentek és királyok hódolatának gyűrűjében, hazaszeretetet és vallásosságot jelképező ifjak által körülvéve.[39] Napjainkban ez (az amúgy szintén monumentális) alkotás nem látható, helyén szentírási idézetek olvashatók. Az eredeti oltár előtt találjuk az új liturgikus követelményeknek megfelelő szembemiséző oltárt (1987, Becker Gábor és B. Greskovics Klára), amely modernségében is integrált része tud lenni a templomnak.[40]

Ablakok
Árkayt úgy is ismerjük, mint aki „mestere a színeknek, fényhatásoknak és a megvilágítás művészetének”.[41] Ilyen módon az üvegablakok kimunkálására fokozott figyelmet fordított, ami egyben a templom építészettörténetének kétségkívül legfájdalmasabb részlete. Az ablakok két hosszú sorba rendeződve díszítették a templomot, az emeletsor ékítményes ablakai Majoros Károlytól valók voltak.[42] Az alsó soron Leszkovszky György (Körösfői Kriesch Aladár tanítványa) által tervezett, Kopp Ferenc (Róth Miksa tanítványa) műhelyében kivitelezett Keresztutat ábrázoló míves, fennkölt, szuggesztív erejű üvegablakokat láthatnánk, amelyek a korabeli sajtó szerint a dekoratív funkciónak nem rendelték alá a lelki folyamatok ábrázolásának pontosságát. Ha arra gondolunk, hogy Kopp Ferenc a pozsonyi Lechner templom ablakainak egyik tervezője és kivitelezője volt, továbbá hozzáadjuk Leszkovszky a ma is látható zebegényi templomban található freskóinak esztétikumát, csak elképzelésünk lehet az eredeti ablakok pompás hatásáról, legmagasabb művészi színvonaláról.[43] A szenvedéstörténet ilyen erőteljes beemelése a templom tematikájába nyilván összefüggésbe állítható a korszakban gyakran használt hasonlattal, amelyben a megcsonkított Magyarország a megfeszített Krisztusra emlékeztet.[44] Ha a fentiekben taglalt történeti háttérre gondolunk, akkor a korszak oktatáspolitikájának nemzeti-politikai fennhangját is visszaköszönni láthatjuk a témaválasztásban. Az ablakokról csupán néhány fekete-fehér fénykép maradt ránk, 1972-ben a hívek adományaként Szilágyi János szenteket és történelmi személyiségeket ábrázoló, homokfúvásos technikával készült üvegtáblái kerültek a helyükre [45], amelyek szépen illeszkednek a templom hangulatába, és magukon viselik adományozójuk nevét.

Leszkovszky György színes üvegablakai a Rákóczi Kollégium kápolnájában: Jézus elesik a kereszt alatt, Mária búcsúja Jézustól. 1934, ismeretlen felvétele. Kép forrása: FSZEK Budapest Gyűjtemény
Leszkovszky György színes üvegablakai a Rákóczi Kollégium kápolnájában: Jézus elesik a kereszt alatt, Mária búcsúja Jézustól. 1934, ismeretlen felvétele. Kép forrása: FSZEK Budapest Gyűjtemény [Budapest-képarchívum]

Leszkovszky György színes üvegablakai a Rákóczi Kollégium kápolnájában: Veronika kendője, Jeruzsálem asszonyai siratják Jézust. 1934, ismeretlen felvétele. Kép forrása: FSZEK Budapest Gyűjtemény
Leszkovszky György színes üvegablakai a Rákóczi Kollégium kápolnájában: Jézus elesik a kereszt alatt, Mária búcsúja Jézustól. 1934, ismeretlen felvétele. Kép forrása: FSZEK Budapest Gyűjtemény [Budapest-képarchívum]

Hiány
Gondoljunk bele, hogy mi minden változott a templom belső terében és milyen hatást érhetett el az eredeti belső! Az oltár előtti diadalívet egykoron egy nagy méretű, alapvetően sötét tónusú, sokalakos freskó díszítette. A falak majdnem bordó, sötétpiros, illetve kék színekben úsztak, rajtuk a szintén sötét színesablakok vetette fény játszott. Csak elképzelni tudjuk, hogy a templom főhajójában egyszerre uralkodott szenvedély és nyugtalanság – azon a helyen, ahol a játékos szellemű fiatalság helyet foglalt. Ott minden sötét volt, kissé buja is akár, nyughatatlan, mozgásban lévő, a fénytöréseknek megfelelően változó – akár egy kamasz lelkülete. Ugyanez a nyugtalanság jellemezhette az akkori Magyarország lelkiállapotát is. Ugyanakkor, ha még ma is lehengerlő az oltár ragyogása, talán nem túlzás azt állítani, hogy a sötét háttér előtt Krisztus királysága egészen mennyei képet mutathatott: reményteli, pozitív, megnyugtató érzésekkel ajándékozhatta meg a misét hallgató ifjúságot. Ha kicsit továbbgondoljuk a koncepciót, és feltételezzük, hogy az ablakok keresztút-tematikája valóban nem véletlen, és abban Magyarországot jelképezi a szenvedő Krisztus alakja, akkor ezen analógia alapján a trónoló, dicsőséges Krisztus, aki ráadásul éppen a magyar Szent Koronát kapja kézhez a mozaikon, ugyanúgy jelképezheti Magyarország diadalmas jövőképét a Király (avagy egy király?) eljövetelében a korabeli gondolkodás alapján. Mindenesetre a kor politikai felfogását a templom ezen megfontolásokkal tökéletesen kiszolgálta. Ma ennél valamivel kevesebb izgalomban van részünk: találunk egy kellemesen, de nem túlzóan világos templomteret, amelyben lehet mondani, hogy az eredetiben maradt részletek akár még értékesebbnek tűnnek.

A templom eredeti falfestése. Kép forrása: BME, Magyar Építőművészet, 1930, p. 21.
A templom eredeti falfestése. Kép forrása: Magyar Építőművészet, 1930, p. 21.

Mária szoborfülke
2004-ben Fejérdy Péter, Bujdosó Ildikó (építész tervezők), Baróthy Anna és Kelner Krisztián (szoborfülke) jóvoltából egy ugyan kisebb léptékű, de nem mindennapi átalakítás történt a templomban, ami a mosdóblokkot és lépcsőházi teret érintette, ott, ahol egykor az átjáró húzódott a gimnázium tömbje és a templom között. Ahogy Szemerey Samu fogalmaz: „Volt folyosó, volt vécé, szinte vicc a terjengős műleírás, kicsi és nem is reprezentatív; viszont zavarba ejtő az a funkcionalitása, a rejtettsége és az ezzel párhuzamos, érthetetlen ereje.” Az egykori mellékhelyiség helyén ugyanis ablakot nyitottak, és azt olyan módon képezték ki, hogy újszerű anyaghasználata a lehető legjobban megragadja a fényt az elé helyezett Mária-szobor megvilágítása céljából. Ez az elképzelés (ipari anyagok használata, művészet és technika közötti szakadék áthidalása) a fények mesterétől és az építkezés idején már a Bauhaus felé nyitó Árkay szemléletétől sem esik távol, így voltaképp párhuzamba állítható a templom eredeti építészeti örökségével. Ebben az esetben az ablakkeret durva betonjából „kifaragott” ferde, zöld üvegkristályok, amelyek egy 21. századi újragondolt mandorlára emlékeztetnek, vetik a fényt az előtte álló kék köpenyes, egészen klasszikus Máriára, így már önmagában a kontraszt igen meglepően hat. Ha azonban helyet foglalunk a szobor előtt, és hagyjuk, hogy velünk is játsszon kicsit a fény, akkor egy speciális mikrotérbe lépünk, ahol csend, áhítat és egyfajta spirituális élmény fogad bennünket. Szent és profán találkozása ez a fény közvetítése által – egyszerűen, a lépcsőfeljáróban, hiszen a szentség mindenhol ott lakozik.[46]
Kiállítás a karzaton
A kék-piros kazettás mennyezetű karzaton kisebb kiállítást tekinthetünk meg, mely egyebek közt az érseki gimnázium relikviáit (régi papi szék, Rákóczis kék-piros zászló, a cserkészcsapat zászlaja, a Mária Kongregáció zászlaja, amelyet a XIX-ik század végén apácák hímeztek és különösen szép munka[47]), régi fotóit, dokumentumait (naplók, értesítők, bizonyítványok), a tanárok és diákok tudományos és szépirodalmi munkáit, a régi tanárok olajképeit mutatja be 1995 óta.[48] Láthatjuk itt azt az eredeti pianolát, amely a harangjátékot működtette egykoron, valamint egy itteni kis szekrényben raboskodnak a harangjáték háborút túlélt szobrai, továbbá ugyanitt tekinthetjük meg Andor Loránd kisalakú 14 stációját, amelyek az új, mai üvegablakok elkészültéig ideiglenesen a főhajót díszítették.[49]

Rákócziánum-os egyenruha és kitűző
Rákócziánumos egyenruha és kitűző. Kép forrása: a kutató saját fényképe a templom kiállításáról, 2022

A zene forrásai
A templom harangját 1926-ban Szlezák László öntötte; orgonáját az a pécsi Angster gyár építette 1927-ben, amely 86 éves fennállása alatt gyakorlatilag az ország legjelentősebb templomaiban alkotott, köztük a Szent István-bazilikában, a szegedi dómban, a pécsi és kalocsai székesegyházakban.[50] Az orgona közepes méretű, 13 regiszteres és 900 sípot számlál.[51] Helyszíni elmondásból úgy tudjuk, hogy a hangszer nagyon érzékeny, állandó hőmérsékletet igényel, ami miatt a templom megfelelő fűtéséről olyan időszakban is gondoskodni kell, amikor nem tartanak miséket (ld. járvány időszaka). Ez a templom rezsikiadásaihoz jelentősen hozzájárul.
A templom kétségtelenül egyik legeredetibb és legszórakoztatóbb része a harangjáték. 1938-ban az ország Szent István király halálának 900-ik évfordulójáról emlékezett meg, amelyhez az intézmény oly módon csatlakozott, hogy harangjátékot készíttetett államalapítónk emlékére. Az óramű 37 „harangból” és 10 szoborból áll, és a kezdetektől igen nagy népszerűségnek örvendett, nem véletlenül. Az eredeti szerkezetet Csúry Ferenc szegedi órásmester készítette. A harangok valójában nem is annyira harangok, hanem inkább acélrudak, melyeket kalapácsok ütése kondít meg. Az eredeti szerkezet háromoktávos, felhangokkal is ellátott klaviatúrával rendelkezett.[52] A komplex élmény érdekében 10 fából faragott, színes szobor bújik elő a kis, lőrésszerű ablakok mögül a harangok hívó szavára, majd miután katonásan végigmenetelnek a harangtorony peremén, és leróják tiszteletüket a kerület előtt, visszabújnak rejtekhelyükre. A menetet két egyenruhás tanuló nyitja a Szent Koronával és Magyarország címerpajzsával. Utána a magyar szentek következnek: Szent István, Szent Gellért, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit, Boldog Bátori László, XV. századi pálos szerzetes és az 1619-ben vértanúhalált halt kassai szentek egyike, Szent Kőrösi Márk. A sorokat nyitó ifjak figuráját a gimnázium egy bentlakó és egy bejáró diákjáról mintázták. A harangjáték eredeti, 70-80 cm magas figurái Gecső Sándor szobrász alkotásai, melyek alapján Szép Béla szobrász, iparművész faragta ki a figurákat hársfából.[53] Ugyan az eredeti harangjáték a háborúban megsemmisült, annak helyreállításáról a templom 2000-ben gondoskodott Búza Barna szobrász, Buda István és Sármány András restaurátorok, valamint Varga Sándor órásmester közreműködésével. A harangjáték a mai napig működik, vasárnap és ünnepnapokon 9:55-kor és 12:30-kor látható, hallható.[54]

A templom értékelése
Végezetül álljon itt néhány olyan idézet, amely remekül jellemzi a templom korának ízlését, valamelyest propagandáját, illetve a következő korszak megítélését is.

„A Keleti Károly utca végén, a Rózsadomb aljában emelkedik a Rákócziánum fiúnevelő intézet palotája. Mellette nemes román stílű, magyar motívumokkal átszőtt templom félig kész építménye: II. Rákóczi Ferenc temploma. (…) A Rákócziánum templomának felépítésével a nyár végén vagy az ősz elején készülnek el, ha addig az építkezéshez szükséges összeg rendelkezésre áll. Remélhető, hogy a halhatatlan magyar szabadsághős emlékét megörökítő pompás templom felépítése céljára a magyar társadalom áldozatkészsége elő fogja tudni teremteni a szükséges anyagi eszközöket.” (1926) [55]

„Ez a magyar érzés sugallta eszme ugyanazt a kegyeletet szolgálja, mint a budapesti Rákócziánum nemrégiben elkészült temploma.” (1926) [56]
„Csinos és művészi hatású.” (1926) [57]

„A szobrok tempera-festékkel, magyaros stílusban festve, a templom belső festésének színeit ismétlik és igazodnak a templom építészeti stílusához. (…) Az új harangjáték május 15-től kezdve naponként megszólal, hirdetve Szent István emlékezetet.” (1938) [58]

„Árkay következő megépült terve, a Rákóczi Fiúgimnázium temploma fokozottan érzékelteti a válságot. Ismét a magyaros formanyelvvel találkozunk itt, de a díszes templomkapuzat bizonyos fáradtságról árulkodik. (…) Az egész koncepció bizonyítja a magyaros szecesszió tarthatatlanságát, és azt, hogy a korábbi formák felelevenítésével, ismétlésével már nem lehet előre jutni. Építészetünk nemzetinek vélt stílusa zsákutcába került.” (1967) [59]

„Homlokzata nem olyan egységes, mint a városmajori, de annál pazarabb a belseje. Magyar minden porcikája. Formák és színek összhangzó, kuruc zenéje csendül meg áhítatos, templomi hangulatban. Ez a belső térdíszítés a magyaros egyházművészetnek egyik legsikerültebb alkotása.” (1932) [60]

„Általában monumentális egyházművészetünk erejéről megnyugtató képet ad a Rákócziánum temploma, mely emlékszerű műveivel mindig jellemzően képviselni fogja a kort, amelyben keletkezett.” (1928) [61]

Sources

Events of the house