Széchenyi Lánchíd híd

A Lánchíd a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb híd, s egyben a főváros egyik jelképe. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte, aki 1832-ben megalapította a Hídegyletet. Az építkezés anyagi hátterét a bécsi bankár, Sina György báró, a Lánchíd Részvénytársaság megalapítója teremtette meg. A híd tervezője az angol William Tierney Clark volt. A hídépítést 1836-ban törvény rendelte el, de a munkálatok csak 1839-ben kezdődhettek meg. A kivitelezést egy skót mérnök, Adam Clark irányította. A pesti hídfő alapgödre 1842-re készült el, ekkor tartották meg az alapkőletételi ünnepséget. Az első láncelemek 1848 tavaszán kerültek helyükre, a szabadságharc azonban lelassította az építkezést. Bár még nem adták át, 1849-ben az osztrák hadsereg már használta a hidat a Dunán való átkelésre, majd a honvédseregek közeledtével többször is megkísérelték felrobbantani. Buda ostroma során a híd kisebb sérüléseket szenvedett, ennek ellenére 1849 novemberében hivatalosan is megindulhatott rajta a forgalom.