Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A 17. századi ház építtetője Hans Hueber kádármester volt. Ékessége a homlokzatát díszítő barokk falfestmény és a kapualjban látható, Olaszországból származó, bibliai témájú kő dombormű. A ház épségben vészelte át az 1723-as budai tűzvészt, később számos alkalommal átépítették (a melléképület Hauszmann Alajos munkája), boltíves pincéje összekapcsolódik a Vár alatti alagútrendszerrel.

Iparosok utcája
A Táncsics Mihály utca legkorábbi ismert neve Zsidó utca vagy németül Juden Gasse volt, az itt lakó zsidók után kapta a nevét. Sokáig fennmaradt az utcában a zsidó fürdő: 1734-ben még megvolt, valószínűleg a mai 23-25-ös szám alatt. Az 1730-as évektől a József utca nevet viselte. A 17-18. században az utcát főleg iparosok lakták.[1]

Hosszú ideig itt volt tehát a budai zsidónegyed, 1364-től kezdve – mikor a Nagy Lajos által elűzött zsidók visszaköltözhettek Magyarországra – kisebb megszakítással a török kor végéig, 1686-ig. A 26-os szám alatt ma is megtalálható az 1964-ben feltárt, késő középkori zsidó imaház.[2]

Kép forrása: Kibic Magazin

A 19. században az utcát a bécsi kapuról Wienerthor Gasse-nak nevezték, 1847-től Verbőczy (máshol: Werbőczy) utca a neve. 1948-ban nyerte csak el mai nevét,[3] amit azért kapott, mert ebben az utcában tartották bebörtönözve Táncsics Mihályt (a 9-es számban), és innen szabadították ki 1848. március 15-én a márciusi ifjak.

Az utcát – számos nevezetessége, például a Hatvany-palota, a Zichy-palota és a Táncsics börtönéül szolgáló épület miatt – ma is sokan látogatják.

Kádármesterek háza
A Táncsics Mihály utca 16. egyemeletes, 1697 körül épült ház, amely mai külsejét a XVIII. század közepén nyerte el. Félköríves kapuja a bal oldalon található, a földszinten a kapu mellett három ablak nyílik, az emeleten négy. Az emeleten kissé jobbra tolódva, a második és harmadik ablak között barokk falfestmény látható stukkókeretben, amely Krisztust és Szűz Máriát ábrázolja szentek társaságában. A földszinti ablakok szalagkeretesek, díszes neobarokk rácsokkal. Az emeleti ablakokat volutás (csigavonalas díszítésű) kőkeret veszi körbe.[4] A kapun barokk vasalások és veretek vannak, csakúgy, mint a kapualjban nyíló belső ajtókon. A ház boltíves pincéje össze van kötve a várbeli alagútrendszerrel: a pincéből lépcső vezet lefelé, bár az alagútba nyíló kapu jelenleg zárva van. A folyosó falán elhelyezett, Olaszországból származó kődombormű eredetileg az Országház utca 2.-ben volt,[5] egyik részlete valószínűleg azt ábrázolja, ahogy az állatok beszállnak Noé bárkájába. A dombormű pontos eredete nem ismert, a házban úgy tudják, egy bizonyos „velencei gróf” hozatta ide, és ennek a grófnak a címere található belül a kapu fölött. A címeren „nyitott leveles koronán álló, jobbfelé fordult oroszlán látható, jobb első mancsában hegyével lefelé kereszt markolatú tőrt tart.” A dombormű valószínűleg 1929 körül került ide, és az akkori tulajdonos címere lehetett.[6] 1958-ban – más műemlék épületekkel együtt – ezt a házat is restaurálták, ekkor a megrongálódott, elpiszkolódott barokk falfestmény helyreállítását Boromisza Zsoltné festőművész végezte el.[7]

A ház első ismert, újkori tulajdonosa Hans Hueber kádármester volt 1697-től. Az ő tulajdonában volt a szomszédos, 18-as számú ház is. Halála után felesége, Anna Maria hozzáment Johann Multzer kádármesterhez, így 1703-ban mind a két ház a Multzer-házaspár tulajdonába került. Később a 16-os számú ház Johann Adam Pigini tulajdona lett.[8]

Táncsics Mihály (Verbőczy) utca 16. (1941-1942)
Kép forrása: FSZEK - Budapest Gyűjtemény [HUNGARICANA] [leltári szám: bibFSZ01487486]

Táncsics Mihály utca 16. (1960)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 21795; adományozó: Kotnyek Antal]

1723. március 23-án, húsvét vasárnap tűz ütött ki Budán. A tűz után, az év áprilisában a város felmérte a károkat és a házak állapotát. A feljegyzések szerint ekkor a 16-os és 18-as számú ház is Johann Adler adószedőé volt, a tűz után mindkettő épen maradt.[9]

1869 májusában Hauszmanné Mária kapott átalakítási engedélyt a házra.[10] Hauszmann Alajos feleségéről, született Marietta Seniorról van szó. Az engedély egy toldaléképületre vonatkozott, melyet Hauszmann Alajos (1847-1926) tervezett. Hauszmann életének főműve a Budavári Palota bővítése és átépítése volt. Az építkezések 1890-ben kezdődtek Ybl Miklós vezetésével, majd Ybl 1891-es halálát követően Hauszmann kapta meg a megbízást. A munkálatok 1904-re fejeződtek be, és a palotán kívül magukba foglalták a kerteket és a kiszolgáló épületeket (pl. a Lovardát) is.[11]

A Táncsics Mihály utcai ház melléképületének kialakítása családi célokat szolgált, a későbbi években is laktak ebben a házban családtagok. 1916-ban itt élt Hauszmann Hermina (ugyanebben az évben a Hauszmann házaspár lakcíme a Döbrentei utca 10.);[12] 1925-ben pedig Hauszmann Béla erdőmérnök.[13] Előbbi a sógornője, utóbbi az unokaöccse volt Hauszmann Alajosnak. A ház hátsó szárnyában jelenleg két lakás van, egy a földszinten és egy az emeleten. Az utcai épületrészhez csatlakozik egy függőfolyosó a lépcsőházból, innen lehet a hátsó épülethez jutni. A házban lakók beszámolója szerint az épületben eredetileg istálló volt, és 1953 körül alakítottak ki itt lakásokat.

Hauszman Alajos és felesége, Marietta Senior
Kép forrása: Nemzeti Hauszmann Program [FACEBOOK]

1933-ban átépítették a házat, a tulajdonos ekkor Bolgár Ferenc, később Horváth Ferencné Cseh Katalin volt, a tervező Szentgyörgyi Károly.[14] Az építészt A Magyar Feltámadás Lexikona így méltatja: „Komoly erkölcsi sikereket ért el régi budai házak korszerű restaurálásával. Archeológiái tudással s művészi készséggel sok eltemetett s elfeledett műemléket mentett meg a múltból a mai nemzedék számára.”[15] Ugyanitt említik, hogy a Táncsics (akkor: Verbőczy) utca 16-on felül például a Logodi utca 62. és a Lovas út 6/b restaurálása is az ő nevéhez fűződik.

1957 októberében jóváhagyták a Várnegyed háború utáni rendezési tervét. A Táncsics Mihály utca 16. a restaurálásra váró házak listáján szerepelt, vagyis nem volt szükség teljes újjáépítésre, mint más házak esetében.[16] A Táncsics Mihály utca 16. restaurálása már 1957 novemberében folyt.[17] Az átépítés terveit Dragonits Tamás építész készítette, akinek jelentős része volt a Várnegyed rehabilitációjában. Később az ország más részein is foglalkozott műemlékvédelemmel, ő készítette például a debreceni Református Kollégium korszerűsítésének terveit, illetve megtervezte Veszprém belvárosának rehabilitációját.[18] 1970 körül a házban két tetőtéri lakást alakítottak ki, egyet az első, egyet a hátsó épületben. A homlokzatot utoljára 2015-ben újították fel.

A házban ma három lakásban laknak állandóan: a két tetőtéri lakásban és a földszinten. A legrégebbi lakók Herke Csaba és felesége, Éva. Herke Csabának már a nagyszülei is itt éltek. Éva borásznő volt, és a tokaji aszú amerikai exportőreként dolgozott.