Ugocsa utca 2. lakóház

Szende Péter Pál jómódú ügyvéd 1929-ben újsághirdetések egész sorában kínált luxuslakásokat kertes bérpalotájában. A bérpalota kifejezés ugyan szakmailag nem állja meg a helyét, mivel az építtető és családja sosem laktak az Ugocsa utca 2.-ben, de ettől mit sem veszített eleganciájából a sarokház, ahol a régi világban vörös szőnyeg vezetett a bejárattól a lépcsőházig.

Az épület
Az Ugocsa utca Buda két igen eltérő jellegű és hangulatú városrészét választja el egymástól: a nagyvárosias Krisztinavárost és a nyugodtabb, a Mártonhegy alatt elterülő Németvölgyet. De a Kiss János altábornagy (a ház építésének idején Fery Oszkár) utcák sarkára épült Ugocsa utca 2. nemcsak két városrész határán áll, hanem átmenetet képez az Ugocsa utca zártsorú és a Kiss János altábornagy utca lazább beépítése között. Miközben a “V” alakú épület nyolc tengelyével az Ugocsa utcára néző északkeleti szárnya kiépült a járdáig, a Kiss János altábornagy utcára néző, szintén nyolctengelyes déli szárnyat a földszint síkjában előkert választja el a járdától, amely az utca emelkedése miatt lépcsőkön érhető el az előkertre nyíló üzlethelyiségekből. A két tengely szélességű, lecsapott sarok a kereszteződésre néz.

Ugocsa utca, szemben a Kiss János altábornagy (Fery Oszkár) utca – Kléh István utca sarok (1935)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 19446; adományozó: Lencse Zoltán]

Az Ujság című napilap 1928. szeptember 25-i számának ingatlanvásár rovatában megjelent rövid hír szerint Szende Péter Pál és neje, a házat építtető házaspár a beépítetlen telket a Belügyminisztérium felügyelete alatt álló Kivándorlási Alaptól vásárolta meg 40 ezer pengőért.[1] A Sárkány István által tervezett három és félemeletes épületre Budapest Székesfőváros Magánépítési Albizottsága 1928. október 29-én tartott ülésén javasolta az építési engedély kiadását.[2] A Budapest Főváros Levéltára által őrzött, 1928. szeptember 29-én kelt építészeti terveket többször módosították, utoljára 1929. július 15-én.[3] A módosítások főleg az alaprajzokat érintették, de az első sorozat részét képező homlokzati terv[4] sem felel meg minden részletében a megvalósult épületnek. Mindenekelőtt hiányoznak a főpárkány alatti barokkos díszek, a pilaszterek stilizált oszlopfője pedig arra enged következtetni, hogy az épület tervezője eredetileg egy stílusában inkább az art decóhoz közelítő homlokzatot álmodott meg. Az építkezésnél a kornak megfelelő építőanyagokat használtak. A falak részben vasbetonból készültek (például a lépcsőház határfalai), részben téglából. A pincefödém vasgerendák közötti vasbetonlemezekből készült, a többi födém ún. Újlaki rendszerű kombinált vasbetonszerkezet. Lakáskínálat tekintetében a terveken az egyszobás-hálófülkés „garçon” lakások mellett jellemzően két szoba-hallos és három szoba-hallos lakásokat figyelhetünk meg. A földszinten emellett találunk szoba-konyhás lakásokat is. Ugyanitt kapott helyet a házmesterlakás is. Utóbbi kivételével minden lakáshoz fürdőszoba és WC is tartozott, a nagyobb (két- és háromszobás) lakásokhoz cselédszoba is.

Szemelvény forrása: Ujsag, 1929. 5. évf. 162. sz. p. 16. [ARCANUM]

Szende Péter Pál 1929-től újsághirdetések egész sorában kínált lakásokat a „kertes luxuspalotában”,[5][6][7] bár ő maga és családja egyébként sosem laktak az Ugocsa utca 2-ben. A felső középosztály részére épült elegáns bérházról, ahol a régi világban vörös szőnyeg vezetett a bejárattól a lépcsőházig,[8] részletes információkat nyújt a Szende Péter Pál által kiadott prospektus is,[9] amelyben így reklámozza a bérlőkre váró lakásait:

Az építtető
Szende Péter Pál, az Ugocsa utca 2. építtetője zsidó család gyermekeként Zágrábban látott napvilágot 1897-ben. Középiskolába már Budapesten járt, ahol a Markó utcai Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban érettségizett. Jogi tanulmányait a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen, illetve Lipcsében végezte. Diplomájának megszerzését követően önálló ügyvédi irodát nyitott. Magán- és hiteljogi ügyekre szakosodott és ezekben a témákban számos tudományos publikációja is megjelent.[10] 1927-től a Magyar Általános Ingatlanbank jogtanácsosa volt, ennek kapcsán ismerhette meg a bank akkori vezérigazgatója, Halom Dezső lányát, Erzsébetet, akivel 1928-ban házasságot kötöttek.[11] Halom Dezső 1935-ben bekövetkezett halála után Szende Péter Pál sógorával, Halom Istvánnal együtt átvette az Ingatlanbank irányítását.[12] Az első zsidótörvény életbelépését követően lemondtak tisztségükről. Szende ezután az Első Magyar Kártolószalaggyár Részvénytársaság társalapítója lett.[13]

Szemelvény forrása: Magyar Nemzet, 1940. 3. évf. 46. sz. p. 7. [ARCANUM]

A család 1939-ben Svájcba emigrált, ahol Halom Erzsébet 1940 februárjában öngyilkosságot követett el.[14] Egyes korabeli tudósítások szerint a Pesten maradt, szeretett édesanyját hiányolta,[15] míg mások szerint férje hűtlensége lehetett a tragikus döntés oka.[16] A férj a gyerekekkel együtt Ausztráliába vándorolt ki, de még ugyanez év júniusában ő is öngyilkos lett.[17] A családi vagyont és ezzel együtt az Ugocsa utcai bérházat is a három kiskorú fiúgyermekük, Péter, Ferenc és Sándor örökölte, akik az 1944-es adatszolgáltatási ív szerint a kanadai Vancouverben éltek.[18] További sorsuk ismeretlen.

Az építész
Sárkány István (1882–1970), a ház tervezője Schweiger Vilmos ügyvéd és Schweiger Karolin gyermekeként zsidó családba született Budapesten. Schweiger István 1904-ben szerezte meg építészmérnöki oklevelét a Királyi József Műegyetemen, vezetéknevét 1906-ban módosította Sárkányra. Londonban, majd Athénban is dolgozott. Hazatérve először Korb Flóris és Giergl Kálmán, majd 1905 végétől Lajta Béla irodájában vállalt munkát, aki főleg síremlékek tervezésével bízta meg. 1925-ben Sárkány István önálló építészirodát nyitott. A két világháború közötti időszakban számos épület született meg a tervezőasztalán, a kor ízlésének megfelelően először historizáló, majd egyre inkább modernista stílusban.[19] Szende Péter Pál az Ugocsa utcai bérház megépítése után egy évvel Sárkányra bízta családja neobarokk svábhegyi villájának tervezését is.[20] A második világháború után a BUVÁTI-nál folytatta pályafutását, ahol többek között a Fény utcai piac terveit készítette.[21]

Videó forrása: Budapest100 [FACEBOOK]

Ismertebb lakók
Az Ugocsa utca 2. lakóinak névsorában Quittner Lujzát (1899–1975), hazánk egyik első fogorvosnőjét éppúgy megtaláljuk,[22] mint Pósa Jenő (1898–1965) Kossuth-díjas gépészmérnököt[23] vagy Lehoczki István „LEHO” (1950–2007) Pulitzer-díjas karikaturistát.[24]