Erzsébet körút 36. lakóépület
Adatok és leírás
Az Erzsébet körút 36. szám alatt látható lakóház Feledi Miksa megrendelésére Schomann Antal tervei alapján épült 1888-ban. Ez nem az első együttműködés volt a két férfi között, ugyanis egy évvel korábban Feledi már egyszer felkérte Schomann Antalt az Erzsébet körút 34. alatti lakóház terveinek elkészítéséhez. Bár az építész megegyezik, kevés hasonlóságot lehet felismerni a két épület között – a ház léptékén túl az emeletek magassága, a homlokzatok kialakítása és a díszítő elemek is eltérnek.
A földszinthez egy pince és négy, vízszintes tagolású emelet illeszkedik. Míg az alsó szint hét tengelyes, addig az első emelettől tizenegy tengelyes a homlokzat. Már a korai terveken látható, hogy hat, félköríves nyílású üzlethelyiséget terveztek, amit 1959 körül alakítottak át. A helyiségeket összenyitották, két nagy üzletet létrehozva és az íves ablakokat lecserélték egyenes záródású nyílászárókra. Ekkor kapott itt helyet a Fővárosi Cipőbolt és a Pálma Presszó. A dísztéglával ellátott emeletek kontrasztban állnak a földszint lecsupaszított homlokzatával, ahol csak a gyönyörű öntöttvas kapu maradt meg eredeti formájában. Minden emelet más díszítőelemmel ékeskedik. Az elsőn 11 boltíves ablak látható, amiket gúla alakú díszkövekkel szegélyeztek. Mindkét oldalról a második ablakot, valamint a középsőt, a köveken felül két, kannelúrázott, csigás fejezettel díszített falpillér keretezi, amik egy timpanont tartanak. Ezeknél a lakásoknál kialakítottak egy-egy erkélyt is, amiket két, szintén sávozott szímaelem tart. Az erkélyek nélküli ablakok alatt indákkal keretezett pajzsokat helyeztek el. A homlokzatot egyenletes osztású kváderburkolat képzi. Ezt a burkolattípust a második emelettől kisméretű téglára cserélték.
A két emeletet a homlokzat egészén végighúzódó párkány választja el egymástól. Itt szalagkeretes ablakok láthatók, vékony, geometrikus szegéllyel. A harmadik emelet határát a hangsúlyos főpárkány képzi, ami az előzőhez hasonlóan szintén díszítésmentes. Bár itt is egyszerű szalagkeretes ablakokat látunk, a szemöldök felett félköríves szegély húzódik, aminek az orommezejében virágkoszorúra emlékeztető díszeket helyeztek el.
Az utolsó két emelet között már nincs szigorú párkányzat, ezáltal a homlokzat légiesebb hatást kelt. A vertikális tagolást világos kősávokkal hangsúlyozták. A negyedik emelet ablaksorai ismét boltívesek és legmagasabb pontjukat egy díszes zárókő alkotja. A felső emeletek felé haladva a díszítések száma egyre csökkent, így nem meglepő, hogy a tető alatt megjelenő fogsormotívum szerény lezárását alkotja ennek a pompás nagykörúti lakóháznak.A körfolyosós ház közepén tágas belső udvart találunk, ahonnan könnyen megközelíthető a két lépcsőház. A telek alaprajza nem téglalap alakú, így nem meglepő, hogy az épület jobb illetve bal oldalán mért mélysége majdnem 4 méterrel eltér. Ez természetesen befolyásolta a lakások méretét is, annak ellenére, hogy egységesen 2-3 szobás otthonokat alakítottak ki. Kisebb eltérés a földszinti helységeknél található, ahol külön fürdő- illetve mellékhelység nem szerepelt a terveken, így a cselédlépcsőnél nyitott mosdót voltak kénytelenek használni.Az első átalakításokra az átadás utáni huszonöt évben már sor került. 1912-ben Fülöp Józsefné megrendelésére Makovszky Ferenc, a Szász-Coburg-Gothai ház uradalmi építésze készítette a terveket a lépcsőház átalakításához. Makovszky neve leginkább az Erzsébet Királyné emlékére ajánlott edelényi plébánia építése miatt ismert. Anyagforgalmazóként Oetl Antal vasöntödéje és a Schlick-féle vasöntöde és gépgyár részvénytársaság versengtek, akinek a világ az első, „alacsonypadlós villamosát”, a budapesti földalattit, köszönheti. Bár az 1980-as években korszerűsítették az épületet, az 1959-es földszinti átalakítás óta az épület homlokzata szinte változatlan. Könyv- és zeneműboltok, sorsjáték- és úri-női divatüzletek, cipőboltok, kávézók és presszók váltják egymást még mind a mai napig.
Tudsz valamit erről a házról? Oszd meg velünk a budapest100@kek.org.hu email címen!
Források
- HU BFL XV.17.d.329 Építési ügyosztályok tervtára (1873-2006)
- Szabó-Pap Krisztina: Adalékok a Belső-Erszébetváros történetéhez, Budapesti Városszépítő Egyesület kiadója, 1983
- Déry Attila: Terézváros–Erzsébetváros. VI.–VII. kerület. Terc Kiadó, Budapest, 2006.