Horánszky utca 5. szórakozóhely, irodák, műtermek

Egy csésze kávé mellett a Lumen fedett udvarán üldögélve nehezen tudjuk elképzelni, hogy a 20. század derekán még egészen más illatok terjengtek az épületben, amikor Tóth Ödön kelmefestőüzeme és vegytisztítója működött itt. A másfél évszázaddal ezelőtti emeletráépítést megelőző történésekről, s ezzel együtt a ház eredetéről hallgatnak a források – a korabeli tulajdoni lap csak annyit árul el nekünk, hogy a telek már az 1850-es évek elejétől Mészner József és neje, Uhl Mária tulajdonában volt, azonban mai arcát jelentős részben a városegyesítés idején nyerte el.

Az épületről

A zártsorú beépítésben álló épület héttengelyes, jelenleg barackszínű homlokzatának középtengelyét duplaszárnyú, modern üvegajtó hangsúlyozza. A földszinten szabályosan kétoldalt három-három ablak mögött két szoba található. A homlokzatot itt váltakozva kiugró, vízszintes vakolatsávok tagolják, amelyek az ablakok között elhelyezkedő, pilaszter jellegű elemeken is végigfutnak, utóbbiakat kváderkőre hajazó fejezetekkel látták el. Az emeleten ión fejezetes, kannelúrázott pilaszterek láthatók az ablakok között. Az első emelet aprólékosabb, gazdagabb díszítése a palotaépítészet öröksége, amelyben ez a szint a legértékesebb, az utcaszintnél egy fokkal elegánsabb helyiségek vagy lakások helye, azonban az eltérő párkányzatot értelmezhetjük az emeletráépítés emlékeként. A földszintet klasszikus triglifes-metopés párkány zárja le, míg az első emeleten a tetőpárkány alatt öt mezőben egymás felé forduló griffpárok láthatók közöttük babérkoszorúval. A kapualjból jobbra nyílik a lépcsőház (benne eredeti márvány lépcsőfokokkal és öntöttvas korláttal), egyenesen továbbmenve pedig az udvar fedett, majd most is felülről nyitott részére jutunk, ahol a szomszédos épület tűzfalához tapadó téglakémény áll. Az udvar ezen részét két oldalról földszintes épületszárnyak veszik körül. Az emeleti folyosó kovácsoltvas korlátja és a nyílászárók nagy része is eredeti. Érdekessége az épületnek a belső udvart fedő üvegtető. Az említett kémény szintén nem változott az 1940-es évekbeli megépítése óta. A historizáló homlokzat szépen idézi meg a ház eredeti korát, ám a Horánszky utca 5. egyúttal remek példa egy történelmi épület kortárs belsőépítészeti megoldásokkal történő harmonikus kiegészítésére.

A pontos idejét nem ismerjük az akkor még Zerge utcában található telek első beépítésének, viszont annyi biztos, hogy a telek már 1850-es években Meszner József és neje birtokában volt, illetve az 1870-es évekre már elkészült a földszintes, klasszicizáló stílusú épület.^[1] Ennek tervezője ismeretlen, viszont az 1873-ban történő emeletráépítés Bachmann Károly építőmester tervei szerint történt, amit szintén a Meszner házaspár rendelt meg.^[2] Az épület egészen 1917-ig megmaradt egyszintes, udvaros állapotában. Abban az évben viszont az akkori tulajdonos, Szávozd Richárd kibővítette az udvar két oldalán húzódó földszintes szárnyakkal az épületet.^[3]

Funkcióváltozások: szalonoktól a kelmefestő üzemen át a Patyolatig

Ez idő alatt ebben a házban sokféle bolt, szalon, és iroda talált magának helyett. Működött itt az 1880-as években cipész szalon, majd az 1890-es évektől évtizedeken át női szabóság is.^[4] A Táncsics Mihály életművét gondozó és azt kiadó szervezet, a Központi Táncsics Bizottság szerkesztősége szintén ebben a házban végezte munkáját, ráadásul annak elnöke is ebben a házban lakott.^[5] 1890-től néhány évig a Vendéglősök Lapjának szerkesztősége rendezkedett itt be.^[6] Ezek mellett a házban végig iparosok, értelmiségiek, állami beosztottak és kisvállalkozók laktak egészen 1938-ig^[7], amikor Tóth Ödön kelmefestő és tisztító vállalata költözött az épületbe. Ennek köszönhetően a házon ekkor több átalakítás történt. Az addig lakásként és üzletként berendezett helyiségekből ipari intézményt kellett létrehozni. Többek között ezekhez az átépítésekhez köthető a belső tér látványát mai napig domináló kémény felépítése is. Ugyan az udvar közepén állt már egy kisebb kémény, ami a kazánhoz tartozott, de 1944-re Tóth üzeme olyan ütemben fejlődött, hogy az abban az évben elrendelt modernizálások kapcsán felépítették a ma is álló, hatalmas kéményt.^[8]

Tóth kelmefestő üzeme úgy volt elrendezve, hogy az utcára néző szobákban kaptak helyet a vásárlókat kiszolgáló funkciók, míg az üzemi munka a legmodernebb eszközökkel felszerelt emeleti terekben, valamint az udvari szárnyakban lévő helyiségekben történt. Fontos kiemelni, hogy a kelmefestő szakma újságának szerkesztősége is ebben a házban működött néhány évig, miután Tóth vállalata beköltözött.^[9]

^{Kelmefestő Újság: https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_KelmefestoUjsag_1944/?query=%22hor%C3%A1nszky%20utca%205%22&pg=20&layout=s}

A második világháborút átvészelő épület és Tóth magánüzeme az 1950-es években történt államosítások alatt a Patyolat Mosoda és Vegytisztító Nemzeti Vállalat kezébe került. A jól felszerelt tisztító és mosoda 1951-ben kapta meg az udvar fölött húzódó üvegtetőt, majd 1962-ben a szobák felosztására és funkciójára vonatkozó modernizáció keretében öltözőket és zuhanyzókat alakítottak ki az épületben.^[10] Az ‘50-es és ‘60-as években sikeres vállalat a 20. század végére tönkrement, a Patyolat ekkor költözött ki a házból.

21. századi pezsgő kulturális tér

A Horánszky utcát és annak több épületét 2016-ban felújították, ahogy arról táblák is tanúskodnak a házak bejáratánál. Feltehetően ennek köszönhető, hogy ebben a házban mára a város egyik legizgalmasabb és legnyüzsgőbb kulturális komplexuma alakult ki. 2017-ben az épület földszintjére és az udvarra beköltözött az addig csak a közeli Mikszáth téren működő Lumen kávézó. A sok növénnyel dekorált, visszafogottan díszített, koncerteknek is otthont adó kávézó és bár nagyon gyorsan meghatározó helyszíne lett a pesti kulturális és éjszakai életnek. A Lumen mellett az A.P.A. (Ateliers Pro Arts) galéria korábbi helyén 2022. június óta a Resident Art kortárs művészeti kiállítótér várja a látogatókat. Mellettük az emeleten pedig műtermeket, műhelyeket bérelhetnek kortárs alkotók. Az épületben működik jelenleg a Daken nevű lakberendezési bolt, valamint a Noppa Design Stúdió is.

^[1] Déry Attila:  Józsefváros 8. kerület-Budapest építészeti topográfia 4. TERC Kft., Budapest, 2007. p. 47.

^[2] Budapest Főváros Levéltára, Pest szabad királyi város tervei (1786-1873) HU BFL –  XV.17.b.312 – 2857/1873

^[3] Budapest Főváros Levéltára, Pest szabad királyi város tervei (1786-1873) HU BFL – XV.17.b.312 – 2857/1873

^[4] Budapesti Czím- és Lakásjegyzék, 1894. 8. évf. 5. rész, p.413.

^[5] Budapesti Czím- és Lakásjegyzék, 1888. 5. évf. 2. rész, p.97.

^[6] Budapesti Czím- és Lakásjegyzék, 1888. 6. évf. 5. rész,  p.406.

^[7] Budapesti Czím- és Lakásjegyzék, 1916. 27. évf.

^[8] Bálint Angelika: Háztól házig, utcától utcáig – Történetek a megújuló Palotanegyedből. Józsefváros Önkormányzata, Budapest, 2020. pp. 48–49.

^[9] Bálint Angelika: Háztól házig, utcától utcáig – Történetek a megújuló Palotanegyedből. Józsefváros Önkormányzata, Budapest, 2020. pp. 49–50.

^[10] Bálint Angelika: Háztól házig, utcától utcáig – Történetek a megújuló Palotanegyedből. Józsefváros Önkormányzata, Budapest, 2020. pp. 50–51.