Petőfi tér 2/b. templom

Istenszülő elhunyta Nagyboldogasszony magyar orthodox székesegyház

Az épület története   

A XVIII. században letelepedett görög és makedón kereskedők közösségének felduzzadása okán saját liturgiát akartak. Eleinte, II. József egy 1783-as rendelete értelmében[1] a pesti szerb templomban misézhettek két hetente görög nyelven, ám ez a konfliktusoktól terhes és mindkét közösség részéről kompromisszumokat kívánó megoldás nem volt fenntartható.[2] S habár a szerbek egyáltalán nem voltak elfogadóak a görögökkel, elsősorban anyagi okokra hivatkozva kiválásukat sem szorgalmazták. Önálló templomuk megépítésének ötlete először 1785-ben merült föl, majd „1788. április 18-án 125 családfő, 521 fővel elhatározta, hogy külön templomot építenek, ahol mindig görögül folyik az istentisztelet”[3]. Novemberben kérvényt nyújtottak be a Helytartótanácshoz,[4] és 1790-re sikerült is megszerezniük a templomépítésre szóló engedélyt, helyszínnek pedig megvásárolták a piaristák Aldunasor 43. szám alatti, Duna-parti telkét.[5] 1791-től a Helytartótanács engedélyezte egy külön kápolna felépülését, mely a felszentelésig helyet adhatott az istentiszteleteknek.[6]

Az új templom megtervezésével a korban elismert Jung Józsefet bízták meg, igényességük miatt a tervek kétszer is átdolgozásra kerültek. Végül 1803-ra fölépülhetett a háromtengelyes, még lapított piramissal fedett tornyú (lásd 1.kép), klasszicizmusba hajló, gyönyörű copf stílusú templom. Felszentelésére azonban már 1801-ben sor került, a liturgiát Popovics Dionisziosz celebrálta.

„A tornyok korábbi egyszerű lefedése helyébe 1872-74-ben Ybl Miklós tervezett szépmívű toronysisakokat, és az ő tervei szerint újították meg a homlokzatot is.”[7] (Lásd 2-4. kép.)

A görög egyházközösség 1931-re olyannyira elmagyarosodott, hogy magyar ortodox egyházközösség néven él tovább.[8]

A második világháború csatározásai nem csak a déli toronyban, hanem a templom belsejében is tetemes károkat okoztak, nem beszélve arról, hogy a szovjet megszállók hosszabb ideig lóistállónak használták Isten házát. A második világháború vége felé (1944-ben) Budapest ostromakor, a Pestről támadó szovjetek és a Budáról támadó németek ágyúcsatájának áldozata lett a templom déli (az Erzsébet-híd felőli) tornya és a hajó déli része. Előbbi olyannyira megrongálódott, hogy esetleges leomlásától félve le kellett bontani. A torony és a sisak újraépítésére nem került sor az 1949-ben elkezdődött, de az akkori politikai légkör miatt nemsokára abbamaradt helyreállításkor. A templombelső helyreállítását 1949-ben két kiváló építész, Weichinger Károly és Fenner László vezetésével végezték. Hazánk szovjet megszállásának egyik következményeként a Duna-parti templomot elvették az akkor már valóban kis lélekszámú görög és magyar vallási közösségtől, és 1953-ban alárendelték a Moszkvai Patriarchátusnak. Az orosz egyház magyar állami segítséggel előbb 1953-ban, majd 1968-70-ben, Pfannl Egon tervei alapján elvégezte a templom külső helyreállítását. A déli torony újraépítésére azonban ekkor sem került sor.

Az első valóban szakszerű és átfogó restaurációra csak a rendszerváltoztatás után volt lehetőség, 1991-1996 között. Ekkor restaurálták az egész Közép-Európában nagy művészi jelentőséggel bíró ikonosztáziont, a földi és mennyei világ jelképes találkozását, egyben a templom liturgikus terének elválasztó falát. A hatvanöt évvel korábban megrongálódott tornyot végül 2010-ben építették újjá. A sisak vázát egy hatalmas daruval 2010. május 15-én korán reggel emelték rá a toronyra.[9] (Lásd 8. kép.)

A homlokzat leírása

A Nagyboldogasszony impozáns barokk templomépítménye, hazánk legnagyobb ortodox temploma,[10] a pesti Duna-part Lánchíd és Erzsébet-híd közötti szakaszán, ez utóbbihoz közelebb található. Szorosan be van épülve az épületsorba, két oldalról egy-egy horizontális erővonalakkal tagolt, zártabb épület szegélyezi, a két ház majdnem teljesen egyforma, így lapos tetejük is egyaránt a templom főpárkányának magasságában végződik. Ezek egyikében ma lelkészi hivatal működik. Bár ortodox templommal van dolgunk, kívülről akár katolikusnak is nézhetnénk. Háromtengelyes hosszanti elrendezésű „prototipikus templom alakú”, ez feltehetően a kicsivel délebbre álló Belvárosi templomhoz való igazodásnak is köszönhető, a pesti rakpart talán nem bírt volna el ilyen közelségben egy monumentális katolikus és bazilikális elrendezésű templomot és egy ortodox centrális alaprajzú, kupolákkal fedett templomot.

Templombelső leírása

Belépve egy fából épült szélfogóba érünk, ahonnan újabb két szrányú ajtón jutunk az egylégterű belső térbe.

A belső díszítésre igényes mesterek kaptak megbízást: a templom ikonosztázionját 1800-ban a kor híres faszobrász mestere, a Naxos szigetéről származó, egri műhelyében alkotó Nikolaosz Ioannu Talidorosz, alias Jankovics Miklós faragta.[11] Az 48 ikontáblákból felépülő szentélyrekesztő tizenegy tengelyes és mintegy 1630 cm széles és 1400 cm magas.[12] Horizontálisan márványos kiülő párkányok és aranyozott ornementális reliefek tagolják, vertikálisan pedig aranyos-kékes egyszerű és csavart oszlopdíszek, pilaszterek. Hétféle képformát különböztethetünk meg, ezek ritmikusan alakítják a felületet. A középtengely három horiztonális szintre tagolódik, lagalul egy aranyos ráccsal a pópai bejárat található, az ún. királykapu, ennek szárnyain az Angyali üdvözlet és egy-egy szent kapott helyet. Fölötte Mária halála (a templom névadó eseménye), legfölül pedig egy Szentháromság van. Az ikonosztázion további szintjeit a következő módon tudjuk képtéma szerint csoportosítani: legalul a kerek képsíkokban Krisztus csodatételeit ábrázolták, fölötte eggyel vértanúkat, mártarokat, egyházi méltóságokat, a középső szinten Krisztus életének eseményeit, fölötte az apostolokat, legfölül az oromzat négykarélyos mezejeiben a négy evangélistát, valamint Pétert és Pált helyezték el, az orommező két főképén pedig Mária és Krisztus szerepelnek. Az ikonosztázion ma látható állapota Károlyi György restaurátor és csapata munkáját dicséri. „Az oromzat jelentős mértékű hiányainak pótlása jelentette a legnagyobb problémát.”[13] Az 1990-es években 8 szakember másfél évig dolgozott az idő és a háborús sérülések megcsúfította ikonsztázion helyreállításán.

A teljes dokumentáció letölthető itt