Budapest100 Sétanap x Budapest Fafesztivál 2025

A Római parti vegetáció kialakulása, balesetmentesítése, kezelése, megújítása. A Római-part Budapest közismert és ikonikus helyszíne, ahol a városnak még élő, közvetlen kapcsolata van a Dunával. Van itt egyedi kulturális örökség, evezős élet, villasor, strand, retro és „chill” büfésor, és persze rengeteg hatalmas fa, amelyek nélkül a Római-part biztos nem lenne ugyanaz, mint ami ma. A Római-part körüli konfliktusok közepette nagyon fontos megérteni, mit is adnak ezek a fák nekünk és a városnak.

Az újpesti Farkas-erdő Természetvédelmi Terület azon kevés helyszínek egyike Budapesten, ahol együtt találhatók meg nyílt gyepes, erdei és vizes élőhelyek, amelyek a Pesti-síkságnak hajdan sajátosságai voltak. A fajgazdagság ellenére ma már tetten érhetőek az emberi beavatkozás negatív hatásai, főként invazív növényfajok képében. A 2024-es védetté nyilvánítást követően lehetőségünk nyílt arra, hogy újra teljesen természetessé tegyük ezt az élőhelyet.

A sétán beszélünk a városi fák életkörülményeiről, a kivitelezés alatti favédelemről, a Városligeti fasor történetéről és a fafajváltás ökológiai hátteréről. A Felsőerdősor utcán át érünk a Kodály köröndre, ahol a faápolóktól megtudjuk a 150 éves platán ápolásának részleteit.

Milyen volt a fák szerepe és élete a városban 1886-ban és milyen most? Miért és hogyan ápolunk egy idős és hogyan egy fiatal fát? Miért vannak a fiatal platánok megtámasztva a Fő téren? Az újpesti Fő téri 135 éves platánok bemutatása közben ezekre a kérdésekre is választ kapunk.

Milyen volt a fák szerepe és élete a városban 1886-ban és milyen most? Miért és hogyan ápolunk egy idős és hogyan egy fiatal fát? Miért vannak a fiatal platánok megtámasztva a Fő téren? Az újpesti Fő téri 135 éves platánok bemutatása közben ezekre a kérdésekre is választ kapunk.

A Normafát minden budapesti ismeri – de talán mégsem igazán. Tudtad, hogy az ott látható hatalmas, akár 200 éves bükkök és tölgyek alkotta öreg erdőkből alig maradt az országban? A Síháztól induló körsétánk során arra vállalkozunk, hogy kicsit más szemmel tekintsünk a matuzsálemekre, beszélgessünk a tájtörténetről, az erdőben élő növény- és állatfajok kapcsolatairól vagy éppen a klímaváltozás kihívásairól.

A Normafát minden budapesti ismeri – de talán mégsem igazán. Tudtad, hogy az ott látható hatalmas, akár 200 éves bükkök és tölgyek alkotta öreg erdőkből alig maradt az országban? A Síháztól induló körsétánk során arra vállalkozunk, hogy kicsit más szemmel tekintsünk a matuzsálemekre, beszélgessünk a tájtörténetről, az erdőben élő növény- és állatfajok kapcsolatairól vagy éppen a klímaváltozás kihívásairól.

Bár a fákkal kapcsolatban sokszor előkerül azok légszennyezést csökkentő hatása, valójában ennél sokkal fontosabb szerepet töltenek be a hőszabályozás, a gyógyulás és oktatás terén. Ennek ellenére Budapest belvárosi utcáinak nagy részén nincs fa. Mi ennek az oka? Egyrészt az autóhasználat, amelynek óriási helyigénye elveszi a helyet a fáktól, másrészt a közművek, amelyek a felszín alatt szorítják ki a fák gyökereit. De szerencsére mindkét problémára van megoldás - ezeket nézzük meg józsefvárosi példákon keresztül.

A Budai Arborétum a Gellért-hegy déli lejtőjén, 7,5 ha területen öleli körül a MATE (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) Budai Campus épületeit. Alapítása dr. Entz Ferenc nevéhez fűződik, a legidősebb fákat 130 évvel ezelőtt, 1893-94-ben telepítették. A növénygyűjtemény oktatási, kutatási, nemesítési, honosítási célokat szolgál. A séták során bejárjuk az arborétum Alsó és Felső Kertjét, felkeressük legérdekesebb növényeit.

A Budai Arborétum a Gellért-hegy déli lejtőjén, 7,5 ha területen öleli körül a MATE (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) Budai Campus épületeit. Alapítása dr. Entz Ferenc nevéhez fűződik, a legidősebb fákat 130 évvel ezelőtt, 1893-94-ben telepítették. A növénygyűjtemény oktatási, kutatási, nemesítési, honosítási célokat szolgál. A séták során bejárjuk az arborétum Alsó és Felső Kertjét, felkeressük legérdekesebb növényeit.

A Budai Arborétum a Gellért-hegy déli lejtőjén, 7,5 ha területen öleli körül a MATE (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) Budai Campus épületeit. Alapítása dr. Entz Ferenc nevéhez fűződik, a legidősebb fákat 130 évvel ezelőtt, 1893-94-ben telepítették. A növénygyűjtemény oktatási, kutatási, nemesítési, honosítási célokat szolgál. A séták során bejárjuk az arborétum Alsó és Felső Kertjét, felkeressük legérdekesebb növényeit.

A Budai Arborétum a Gellért-hegy déli lejtőjén, 7,5 ha területen öleli körül a MATE (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) Budai Campus épületeit. Alapítása dr. Entz Ferenc nevéhez fűződik, a legidősebb fákat 130 évvel ezelőtt, 1893-94-ben telepítették. A növénygyűjtemény oktatási, kutatási, nemesítési, honosítási célokat szolgál. A séták során bejárjuk az arborétum Alsó és Felső Kertjét, felkeressük legérdekesebb növényeit.

A Tabán bontásának 1936-os befejezése óta park van e városrész helyén. Utolsó felújítása 2019-2020-ban volt. A törökök emlékét idéző mogyorófák, vén platánok, a párját ritkító, 300 éves törökszeder, füge, egy föld alatt kullogó patak és Budapest első Miyawaki-erdeje – sétánkba ennyi minden fog beleférni.

A BIZONYTALAN IDŐJÁRÁSI VISZONYOK MIATT A SÉTA ELMARAD.

Bár viszonylag új, a Pünkösdfürdő park már mind szakmai körökben, mind a közvélemény szemében bizonyított: attól szép, hogy kócos, természetes, gazdag cserjeszint van benne, eszköze a környezeti nevelésnek, mutatja az évszakok változását, s nem csak az emberek számára készült. A “Pünkiben” az attrakciót a növényzet adja és a park regenerálja a városi biodiverzitást, ugyanakkor tele van rekreációs lehetőséggel is.

A Gellért-hegy szőlőtermesztő hagyományait ugyan nem hoztuk vissza, de igyekszünk megmutatni közösségi gyümölcsösünkben, hogyan is gazdálkodtak itt a hegyen elődeink. Megmutatjuk a holtfákat, meglessük méhkaptárainkat, és az egynyári virágágyásokat, amelyekben minden növény ehető. Megnézzük a Mandela parkot, ami szép példája a környezetbe simuló land artnak.

A Gellért-hegy szőlőtermesztő hagyományait ugyan nem hoztuk vissza, de igyekszünk megmutatni közösségi gyümölcsösünkben, hogyan is gazdálkodtak itt a hegyen elődeink. Megmutatjuk a holtfákat, meglessük méhkaptárainkat, és az egynyári virágágyásokat, amelyekben minden növény ehető. Megnézzük a Mandela parkot, ami szép példája a környezetbe simuló land artnak.

A séta során olyan svábhegyi és zugligeti helyszíneket keresünk fel, amelyek a 19. században és a 20. század első felében a természetjárás, a szabadidős sportok, a természettel való találkozás fontos helyszínei voltak. Megnézzük a korszak ikonikus vendéglőjét, ahol a kirándulók a szomjukat oltották, kiderül, hol volt Európa egyik legszebb fekvésű golfpályája, és megtudhatjuk azt is, milyen kezeléseket kaptak a svábhegyi vízgyógyintézet páciensei.

Sokan csak gondot vagy veszélyforrást látnak a városi erdőkben. De valóban így van ez? Problémát vagy megoldást jelentenek az erdők a települések életében? Sétánk során felülről tekintünk a városra és a benne lévő erdőkre. Évszázados turistautakat járunk be a város és az erdő határán. Felfedezzük az erdei életközösségben rejlő erőt, miközben megtudjuk, mit tesznek az erdészek az erdők fenntartásáért.

Sokan csak gondot vagy veszélyforrást látnak a városi erdőkben. De valóban így van ez? Problémát vagy megoldást jelentenek az erdők a települések életében? Sétánk során felülről tekintünk a városra és a benne lévő erdőkre. Évszázados turistautakat járunk be a város és az erdő határán. Felfedezzük az erdei életközösségben rejlő erőt, miközben megtudjuk, mit tesznek az erdészek az erdők fenntartásáért.

A Margitsziget egy dendrológiai paradicsom: a séta során ebből kaphatunk ízelítőt. Nádorok, költők, főkertészek nyomában járva megkeressük az idős, különleges, nevezetes fákat, Budapest kivételes zöld örökségének darabjait.

A BIZONYTALAN IDŐJÁRÁSI VISZONYOK MIATT A SÉTA ELMARAD.

Miért fontosak a városi fák, parkok és erdők? Miért élhetőbbek a zöldövezetek? Miért halnak korán városi fáink? Melyek a leghíresebb budapesti fák és fasorok? Melyek a legkitartóbb városi fafajok? Ezt meséljük el a Döbrentei tér parkjainak és történelmi platánjainak krónikáján keresztül.

A BIZONYTALAN IDŐJÁRÁSI VISZONYOK MIATT A SÉTA ELMARAD.

A sétán beszélünk a városi fák életkörülményeiről, a kivitelezés alatti favédelemről, a Városligeti fasor történetéről és a fafajváltás ökológiai hátteréről. Az óvoda udvarán élő 100-120 éves platán-hármasikrek ápolásáról is mesélnek majd a faápolók.

IDŐPONTVÁLTOZÁS! A bizonytalan időjárási viszonyok miatt a sétát szombaton, május 24-én 14:00 órától tartjuk meg. A korábbi regisztrációk továbbra is élnek.

A városban gyakran előforduló fafajok városi használatának, illetve meghonosításának XVIII-XX. századi története a Szemlőhegy és Óbuda átalakulásának tükrében.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben számos ritka növény található, amelyek a közterületekről többnyire hiányoznak. A kert mint egyfajta gyűjteményes kert nagy feladatot vállal az idegenhonos fajok akklimatizációjában, fenológiai megfigyelésekben és a különleges fajok megőrzésében is, emellett az intenzív fenntartású zöldfelületek az állatok bemutatói között fontos oktatási és rekreációs szerepet is betöltenek.

Pest belterületének két, szinte összeérő nagy méretű tere a Szabadság tér és a Kossuth tér. Mindkettő kialakulása nagy sikertörténet. Mai sorsuk azonban drámaian eltér egymástól. Dilemmák, funkciók, a közvélemény reakciói. Az „érdekmúlás” fogalma. A jó köztéri emlékmű állításának 5 kelléke.

IDŐPONTVÁLTOZÁS! A sétát az eredetileg meghirdetett május 23. 15:00 órai időpont helyett május 25. vasárnap 15:00 órától tartjuk meg. Az eredeti regisztrációk továbbra is érvényesek.

A Népliget két ütemben készült el a millenniumi kiállítás által bedarált Városliget pótlására. Fénykorában az alsó középosztály parkja volt, majd a XX. század közepén majdnem elveszett. A városegyesítés centenáriuma kicsit felkavarta az állóvizet, de a park a rendszerváltozás után visszasüllyedt csipkerózsika álmába. Hogyan lehetne mégis újjáéleszteni, mik a legfontosabb feladataink, és milyen értékekre támaszkodhatunk? Erről szól ez a rendhagyó séta.

A pesti Határerdőt a XIX. század végén a főváros akkori határa mentén ültették, a Keresztúri erdő viszont csak a II. világháborút követően jött létre. A hatalmas erdőtömb az elmúlt évtized fejlesztéseinek köszönhetően mára a pesti oldal legkedveltebb kirándulóhelye lett. A klímaváltozás árnyékában azonban különös kihívást jelent a mesterségesen telepített erdők kezelése. Az erdészeti ismereteken túl megtekinthetjük a szomszédos Keresztúri temető 301-es parcelláját, valamint a II. világháborúban létesített Attila-vonal egy szakaszát.

A budapesti Hárs-hegy egy igazi városi erdő, ahol már legalább nyolc évszázada folyamatos az emberi jelenlét. Ma is a városi kirándulások kedvelt helyszíne, ahol a városi erdőkezelés aktuális kihívásaival és az arra adott erdészeti szakmai válaszokkal ismerkedhetünk meg.

Mai szemmel hihetetlennek tűnik, hogy Mátyás király egykor ide járt vadászni, hiszen a nyéki erdőt a lakóterületek mára teljesen körülölelték. Élővilága rendkívül változatos, ami különleges kihívásokat jelent az erdészeknek. És bár a legendák szerinti oroszlánok már nincsenek a területen, nagyvadakkal a mai napig találkozhatunk az egykori vadaskert falmaradványai, katonasírok és bunker, vagy a városi határkő környékén.

Ismerd meg a szivacsváros szemléletét, módszereit és eredményeit! A szivacsváros célja a csapadék helybentartása és növényekkel történő hasznosítása. Miért fontos ez? Azért, hogy mind az ember, mind a természet egészségesebb, hosszabb, jobb életet élhessen a városokban. Ehhez kapcsolódó jó példákat nézünk meg Belső-Ferencvárosban és a Belvárosban.

A 3,5 kilométeres sétára a legjobb késő tavaszi időpontban kerül sor. A Klebelsberg Kastélyban virágzik a lilaakác-lugas, édes illatot árasztanak a hársfák, talán még a felelőtlenül ültetett császárfa fasoron is lesznek lila virágok – ebben reménykedünk. Az andalító hangulatban őshonos fafajokkal ismerkedhetnek a résztvevők, és súlyos gondolatokat hallhatnak az inváziós fajok veszélyeiről.