Városi séták 2026

Buda vára és annak környezete 700 éven át hazánk politikai, kulturális, építészeti központja volt. Ezekben a témakörökben történeti kapcsolatokat keresünk, picit bepillantunk Buda hadtörténetébe, mindezt sétálva beszélgetős (peripatetikus) formában. A megértést korabeli térképek, fényképek segítik.

Buda vára és annak környezete 700 éven át hazánk politikai, kulturális, építészeti központja volt. Ezekben a témakörökben történeti kapcsolatokat keresünk, picit bepillantunk Buda hadtörténetébe, mindezt sétálva beszélgetős (peripatetikus) formában. A megértést korabeli térképek, fényképek segítik.

Hogyan vált a Róheim-villa a rejtélyes Tisza István gyilkosság helyszínévé? Hogyan adott otthont a vészkorszakban a Lipták-villa egy zsidó leánynevelő intézetnek? Hogyan cserélt gazdát az elmúlt évtizedekben az egykori SZDSZ székház? Milyen építészeti stílusjegyeket hordoz a Magyar Pünkösdi Egyház székhelye és hogyan illenek a modern épületek zugló sokrétű arculatába? Fedezzük fel együtt a Hermina és Gizella út rejtett történeteit!

Fiatal nők keresik az útjukat a modern és a száz évvel ezelőtti Budapesten, ahol már felsejlik előttünk minden, ami az arany húszas évek után vár rájuk. A saját húszas éveink nagy döntéseit egyedül kell meghoznunk, de a séta útvonalát közösen alakítjuk majd.

Míg a Corvin Áruházban a luxus hódított, a Józsefvárosi pályaudvar menti utcák kisvárosias világában a vashulladék-kereskedés zakatolt. Tarts velünk a kiskereskedők saját használatú szerényebb lakóházai, műhelyépületei között az államosításig a negyed arcát alakító kisegzisztenciák világába.

Míg a Corvin Áruházban a luxus hódított, a Józsefvárosi pályaudvar menti utcák kisvárosias világában a vashulladék-kereskedés zakatolt. Tarts velünk a kiskereskedők saját használatú szerényebb lakóházai, műhelyépületei között az államosításig a negyed arcát alakító kisegzisztenciák világába.

Középső-Ferencvárosban sétálva megelevenítjük a kisiparosok és munkások világát: a műhelyek, házak és kocsmák hétköznapjait. Megidézzük többek között az I. világháború és a Tanácsköztársaság hatását az itteni életre, valamint azt, miként jelent meg a környék Krúdy, Móricz és József Attila írásaiban.

Középső-Ferencvárosban sétálva megelevenítjük a kisiparosok és munkások világát: a műhelyek, házak és kocsmák hétköznapjait. Megidézzük többek között az I. világháború és a Tanácsköztársaság hatását az itteni életre, valamint azt, miként jelent meg a környék Krúdy, Móricz és József Attila írásaiban.

A városrész mai képét a hetvenes évek panelépítkezései határozzák meg. A panelok árnyékában azonban megbújik egy-egy, a „földszintes” Óbudát megidéző százéves ház is. Ezek között az „itt maradt” házak között csavarogva kitekintünk a városszöveten átütő történelmi korok emlékeire is.

A városrész mai képét a hetvenes évek panelépítkezései határozzák meg. A panelok árnyékában azonban megbújik egy-egy, a „földszintes” Óbudát megidéző százéves ház is. Ezek között az „itt maradt” házak között csavarogva kitekintünk a városszöveten átütő történelmi korok emlékeire is.

A városrész mai képét a hetvenes évek panelépítkezései határozzák meg. A panelok árnyékában azonban megbújik egy-egy, a „földszintes” Óbudát megidéző százéves ház is. Ezek között az „itt maradt” házak között csavarogva kitekintünk a városszöveten átütő történelmi korok emlékeire is.

A sétán a két világháború közötti bérházak építészeti részletein keresztül fedezzük fel a városrész múltját. Vajon mit jelentenek a házak falain megjelenő alakok és szimbólumok? Kiknek az emlékét őrzik a járdákba illesztett botlatókövek? Érdekes történetek legendákon keresztül.

A sétán a két világháború közötti bérházak építészeti részletein keresztül fedezzük fel a városrész múltját. Vajon mit jelentenek a házak falain megjelenő alakok és szimbólumok? Kiknek az emlékét őrzik a járdákba illesztett botlatókövek? Érdekes történetek legendákon keresztül.

Egyetem a Duna medrében? Középkori árumegállító jog 1950-ben? Kacsavadászat a Körtéren? Térképek és fényképek segítségével mutatjuk meg, hogy ami képtelenségnek tűnik, az valóság. A séta hossza kb. 3 kilométer.

A séta során Pasarét 1920-as évekre kiépülő utcáit járjuk körbe, miközben szó esik majd a környék egykori arculatáról, hétköznapjairól, a beépítés folyamatáról és az itt élt nevezetes személyekről is. Az épített és kulturális örökségen túl persze a természeti örökség érdekességei se maradnak ki.

Ha itt építkezel, akkor a kő a falban megszólal. Ha itt szónokolsz, arról írni fognak. Ha itt írsz, nevedet az utókor kőbe vési. Utunk során egy 100 éven átívelő összművészeti élményben lesz részünk, mind az épületek építőinek, mind lakóinak köszönhetően. A séta vége a Rhédey utcai nyitott ház.

A Királyhágó tértől a Maros utcáig vezető séta betekintést ad a belbudai régió 1910-es és 20-as éveinek építészeti emlékeibe, rámutatva a történeti összefüggésekre, és kitekintve a kor uralkodó nemzetközi építészeti trendjeire.

A Királyhágó tértől a Maros utcáig vezető séta betekintést ad a belbudai régió 1910-es és 20-as éveinek építészeti emlékeibe, rámutatva a történeti összefüggésekre, és kitekintve a kor uralkodó nemzetközi építészeti trendjeire.

Györgyi Dénes munkássága során számos lakó- és középületet tervezett Magyarországon a 20. század első felében, többféle stílust is képviselve. A séta során az 1916-1926 között készült épületeit keressük fel, amelyek a modern városkép kiemelkedő példái. Az épületek között BKV-val is közlekedünk.

Györgyi Dénes munkássága során számos lakó- és középületet tervezett Magyarországon a 20. század első felében, többféle stílust is képviselve. A séta során az 1916-1926 között készült épületeit keressük fel, amelyek a modern városkép kiemelkedő példái. Az épületek között BKV-val is közlekedünk. A séta a Közraktár utca 30-nál ér véget. Az épület bejárása külön regisztrációhoz kötött, kérjük, amennyiben szeretnének részt venni a bejáráson, itt jelentkezzenek a vasárnap 12:00 időpontra: https://budapest100.hu/house/kozraktar-utca-30/

A belvárosban (VIII. kerületben és VII. kerületben) nézzünk meg 100 éves épületeket. 3 db közintézményt és 2 db lakóházat. A séta minden pontja kapcsolódik a Budapest100 progamhoz.

A belvárosban (VIII. kerületben és VII. kerületben) nézzünk meg 100 éves épületeket. 3 db közintézményt és 2 db lakóházat. A séta minden pontja kapcsolódik a Budapest100 progamhoz.

Az 1900-as évek történelmi viharai a Palotanegyed csillogó életét gyorsan megváltoztatták. A VIII. kerületi paloták falai egyszerre mesélnek az ott élők fennkölt életéről és egy kifordult korszakról, ahol az utcák lakói gyorsan cserélődtek, és a csodás épületek személyes tragédiákat is felidéznek.

Az 1900-as évek történelmi viharai a Palotanegyed csillogó életét gyorsan megváltoztatták. A VIII. kerületi paloták falai egyszerre mesélnek az ott élők fennkölt életéről és egy kifordult korszakról, ahol az utcák lakói gyorsan cserélődtek, és a csodás épületek személyes tragédiákat is felidéznek.

Sétánkon a Rózsadomb villái között járunk: szőlőhegyből lett elitnegyed, ahol egykor pártvezetők laktak. Megkeressük Kádár János villáját, szó esik a „káderdűlőről”, és arról is, hogyan változott a környék lakóinak világa az elmúlt 100 évben.

A séta során a Rókushegy déli emelkedőin járva megismerkedünk több ki (nem) nyitó 100(+) éves ház történetével. A nyaralók, villák tulajdonosai és építészei – a Gellért Szálló, a Postapalota vagy a ciszterci templom tervezői – sorsán keresztül a korszakra is emberközeli léptékben tekinthetünk rá.

A Gellért-hegy a főváros egyik jellegzetes helye, az UNESCO Világörökség része. 1925-ben kezdődött a hegy déli-délkeleti oldalának parkosítása: növényekkel, sétányokkal, játszótérrel. Megismerjük történetét, közparki funkcióját, természeti és kulturális értékeit.

Életöröm, luxus, csillogás – ez jut eszünkbe a Nagy Gatsby korszakáról. De hogyan jelent meg ez az életérzés Budapesten? Sétánkon felidézzük a ‘20-as évek moziélményeit, a látványos revüket, botrányos világsztárokat és betiltott táncokat, sőt még egy korabeli „plázába” is bepillantunk.

Életöröm, luxus, csillogás – ez jut eszünkbe a Nagy Gatsby korszakáról. De hogyan jelent meg ez az életérzés Budapesten? Sétánkon felidézzük a ‘20-as évek moziélményeit, a látványos revüket, botrányos világsztárokat és betiltott táncokat, sőt még egy korabeli „plázába” is bepillantunk.

A Palotanegyed (Mágnásfertály) Budapest egyik legkülönlegesebb része, ahol a 19. századi arisztokrata világ nyomai ma is élnek. Paloták, udvarok és kulturális intézmények mesélik el, hogyan lett a főúri negyedből pezsgő szellemi központ – egy igazi időutazás a város szívében.

A Palotanegyed (Mágnásfertály) Budapest egyik legkülönlegesebb része, ahol a 19. századi arisztokrata világ nyomai ma is élnek. Paloták, udvarok és kulturális intézmények mesélik el, hogyan lett a főúri negyedből pezsgő szellemi központ – egy igazi időutazás a város szívében.

A séta Budapest belvárosában, a Parlament és a Nyugati pályaudvar közötti területen vezet végig, és a trianoni békeszerződés utáni menekülthullám történetét mutatja be.

A Mágnásfertály pereméről indulva bejárjuk a középosztálybeli nők útjait, a háztartástól a modernitásig. Házak és sorsok tükrében mutatjuk be azt a tíz évet, amely alatt a fűzős dámákból öntudatos józsefvárosi hölgyek lettek.

A Mágnásfertály pereméről indulva bejárjuk a középosztálybeli nők útjait, a háztartástól a modernitásig. Házak és sorsok tükrében mutatjuk be azt a tíz évet, amely alatt a fűzős dámákból öntudatos józsefvárosi hölgyek lettek.

A XIV. kerületi Abonyi utcai és Thököly úti villák építészeti értékeinek bemutatása, a hozzájuk kapcsolódó érdekes történetek, híres lakóik és élettörténetük. A séta kültéri, épületbejárást nem tartalmaz, kutyabarát.

A Lotz Károly utcában összeér a lomb, árnyékot vet az útra – a szomszédos Volkmann utca viszont széles és világos, beragyogja a nap. Két pasaréti utca, számtalan történet: írók, képzőművészek, alkotó emberek egykori és mai otthonai. A séta Soós Nóra és Győri Márton festők Volkmann utcai műtermében végződik.

Mutatványosok, matematikusok, muzsikusok. Ők mind ott voltak 100 éve a Rózsadombon. Barokk-beton, szögletes-szecessziós. Az épületek sokszínűek, épp, mint lakóik. Találkozott-e itt Róth Miksa és Ferdinand Porsche? Gyere, és derítsük ki együtt, hogy miért mondta Márai; „Budán lakni világnézet”!

​​A Szabadság tér gyakran jelenik meg a közbeszédben emlékművei miatt, azonban az azt körülvevő épületek története kevésbé ismert. A séta például a Magyar Nemzeti Bank, a Tőzsdepalota, az Adria-palota és a tér bérházain (Szabadság tér 10–14.) keresztül mutatja be a tér átalakulását.

Volt történelmünknek egy fejezete az Őszirózsás Forradalom és Tanácsköztársaság, amit valamikor dicsőségesnek hívtunk. Mára ez változott. De vajon ismerjük a történéseket? Ezen a sétán néhány budapesti helyszín bejárásával kísérletet teszünk a megismerésre.